Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Kiss Zsuzsanna: Zalai diákok a Győri Királyi Jogakadémián 1800-1848
A Zala megyéből érkező diákok későbbi közigazgatási pályafutásának vizsgálatakor adott az a szerencsés helyzet, hogy - Somoggyal ellentétben - itt rendelkezésre áll a megyei archontológia,10 amely segítségével viszonylag nagy biztonsággal visszakereshetők és azonosíthatók a tisztségviselők. Az első időszak diákjai közül 28-an (tehát az összes zalai hallgató mintegy 25%-a) vállaltak közszolgálatot az akadémia egy vagy több osztályának elvégzése után a reformkori apparátusban. A későbbi közszolgák többsége elvégezte az első, vagy akár mindkét jogi osztályt. Anélkül, hogy a lehetséges egyéni karrierek elemézésének szintjére lépnénk, azért néhány megállapítást érdemes tenni a legjellemzőbben befutott pályákról. Az összes közigazgatásba lépő közül legtöbben (noha abszolút számukat tekintve itt is csupán öt főről beszélhetünk) esküdtek lettek. Karrierjük valamely pontján többen eljutottak az alszolgabírói posztig, míg a legnagyobb ívű pályát befutók a másod-, sőt az első alispáni székig is eljutottak. Előbbi, Hertelendi Károly11 (1784-1861) kétszer tűnik fel a forrásban: előbb az 1801/1802-es tanévben, az első bölcseleti osztályban, majd 1805/1806-ban a jogi tanfolyam második évében. Feltehetőleg azonban a közbenső éveket is Győrben végezte el (erre utal az is, hogy az 1805/1806-os tanév hallgatói összeírásában a korábbi iskolákat rögzítő rovat szerint Hertelendi az első jogi évet valóban Győrben járta ki). 1810-1819 között az egerszegi járás főszolgabírája volt, majd jó húsz évvel később 1831-34 között a megye másodalispánja lett. Ezután - Deák mellett - ő képviselte a megyét a pozsonyi diétán, élete végén pedig, az 1850-es évektől visszavonultan élt lesencetomaji birtokán.12 A legmagasabbra Csillagh Lajos (1789-1860) pályája ívelt. A bölcseleti év(ek) szombathelyi elvégzése után, 19 évesen, a jogi tanfolyam első évére érkezett Győrbe, de annak nincs nyoma, hogy a második évet is itt járta volna (ha egyáltalán elvégezte). 1825-ben választották az egerszegi járás alszolgabírájává, ahonnan előbb főszolgabíróvá, majd másod-, végül (1848-49-ben) első alispánná lépett elő. Az 1850-es évek számára is a visszavonulást jelentették: ekkortól bekeházi birtokán élt és ott is halt meg.13 1815-1840 Az adattárba felvett következő időszakban 180 Zalából érkezett hallgatót találunk a Győri Királyi Jogakadémián. Szemben a korábbi évekkel ebben a periódusban a legtöbb diák csupán a két jogi évet járta ki itt, majdnem kétszer annyian, mint ahányan a két bölcseleti évet. A korábbi időszakban számlábakhoz képest ez alatt 10 Zala megye archontológiája 1138-2000. Szerk. Molnár András, Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2000. 11A forrásban következetesen -i szerepel a vezetéknév végén, jóllehet a család az -y-t használta. 12 Zalai életrajzi kislexikon. Zalaegerszeg, 1994.101. p. 13 Uo. 46. p. 89
