Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Sasfi Csaba: Zala megyei gimnazisták a reformkor kezdetén (1828)
3. Kitekintés: a legtöbb gimnazistát kibocsátó Zala megyei települések A legtöbb diákot kibocsátó települések kiválasztását a három rendelkezésünkre álló folyamatos anyakönyvi adatbázisunk alapján végeztük el. Ezeket a nagykanizsai, a keszthelyi és a kőszegi gimnázium anyakönyveinek 1808-1848 közötti névszerinti adataiból állítottuk fel.24 Felhasználtuk továbbá ehhez a szombathelyi gimnáziumnak Pákay Arnold által elkészített névtárát25 is, végül célirányosan kigyűjtöttük a veszprémi gimnázium anyakönyvének vonatkozó adatait. Ilyen módon a két zalai középiskola diákjainak adatai mellett a zalaiak által gyakrabban látogatott gimnáziumok (lásd fent az 1. táblázatot) adatait is használni tudjuk.26 E többé-kevésbé teljes körű, nevesített tanulmányi és a szülőkre vonatkozó származási adatok egybevetésével nyomon tudjuk követni az egyes településekről tanulmányokat folytató diákokat akkor is, ha közben iskolát váltottak. A gimnáziumi pályafutás rekonstruált adatai alapján a következő települések jártak élen a diákok kibocsátásában (Id. 4. táblázat és 2. térkép). Az „élen járás" esetünkben azt a 10 mezővárost és az ugyancsak 10 falut jelenti, ahonnan a legtöbb gimnazista kezdett neki a „tudományok" tanulásának. Az alábbi táblázaton látható, hogy a rangsor első 8 helyén csak mezőváros található.27 A táblázatban szereplő helységeket vizsgálva és egymással összehasonlítva keressük majd a továbbiakban a diáknépesség koncentrációjának meghatározóit. 24 Az adatbázisok kialakítását 1990-1997 között három OTKA pályázat tette lehetővé (T392/1990- 94., T6943/1994-95. és T023597/1997.), a témavezető mindhárom esetben Bácskai Vera volt. A kőszegi gimnáziumi adatbázis rögzítése az NKA Levéltári Kollégiumának anyagi támogatásával fejeződött be. (Az anyakönyvek a Zala Megyei Levéltár VIII. 51-es és VIII. 52-es, valamint a Vas Megyei Levéltár VIII. 52-es fondjaiban találhatók.) 25 Pákay Arnold: A szombathelyi gimnázium és líceum története a növendékek névsorával - kézirat a Csornai Premontrei Rend csornai levéltárában (másodpéldánya a Szombathelyi Egyházmegye Könyvtárában). Az adatbázis kialakítását az NKA Levéltári Kollégiumának anyagi támogatása tette lehetővé. 26 Persze így sem teljes a kép, hiszen a környező gimnáziumok közül hiányoznak a pápai és a kaposvári adatai, ahol a 1828-as metszetben 6-6 zalai gimnazista tanult. Hiányoznak továbbá a zágrábi tankerületbe tartozó varasdi gimnázium anyakönyvének adatai is. Az 1636. óta működő jezsuita alapítású gimnázium fellelhető tanuló-nyilvántartásait a Varasdi Levéltárban ugyan sikerült átvizsgálnunk, de ezek többnyire csak korábbi időszakra (1781. 1791-1793., 1795-1796., 1799-1800. tanévek) és az 1840-es évek végére (1847-1848., 1850. tanévek) vannak meg. Az 1846/47-es tanévben 17 zalai lakóhelyű szülő fia tanult a varasdi gimnáziumban, közülük 4-nek volt kifejezetten magyar neve (Imrey, Mészáros, Molnár, Somogyi). A 17 diák közül 10 a Muraköz településeiből érkezett, azaz e terület helységeiből összességében nyilván több gimnazista kerülhetett ki, az általunk most számba vettnél. (Van azért némi remény arra, hogy a zágrábi tankerület levéltárában a varasdi gimnáziumi anyakönyvek másodpéldányaiból egyszer pótolhatók lesznek a zalai diákok itt hiányzó adatai.) 27 Ha csak a diákok számát vennénk figyelembe és a települések jogállását nem, akkor az egyaránt 19-19 diákot küldő Belatinc, Kottori és Stridó muraközi mezővárosok kiszorítanák a három utolsó helyen álló falut, Hahótot, Szántót és Mihályfát. Különösen akkor, ha a varasdi gimnázium előbbi jegyzetben említett szerepét is figyelembe vesszük. 82
