Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Sasfi Csaba: Zala megyei gimnazisták a reformkor kezdetén (1828)

tályszerkezetnél észlelt „hasáb" mintázattal együtt azt az óvatos feltevést engedi meg, hogy a dunántúli diákságon belül a zalai gimnazisták hosszabban tanultak és gyakrabban fejezték be a teljes gimnáziumot. Másképpen úgy is fogalmazhatunk, hogy a gimnázium „polgáriskolai" funkciója a zalai gimnazisták között nem nyert teret, amit a megyén belüli városi társadalom fejletlenségével magyarázhatunk leginkább. Ilyen formán a gimnáziumnak a hagyományos, felsőfokú tanulmányokra előkészítő szerepe látszik dominálni a zalai diákok adatai alapján. Ez azt feltételezi, hogy a zalai származású gimnazistákból gyakrabban lesznek papok és jelentős lehet körükben az a fajta kisnemesi értelmiségi stratégia, amelyet Kosa László ragadt meg és írt le meggyőzően.23 Felmerül még a középbirtokos nemesség fiainak szerepe is, hiszen mint láttuk Zalában a középbirtok jelentős - ha el is marad az egyes kiemelkedő arányszámú felvidéki és észak-magyarországi megyék mögött. Ezt a régebbi - ilyenformán ugyancsak hagyományosnak nevezhető - iskolázási gyakorlatot létszámarányai folytán másfajta, elsősorban prozopográfiai módszerekkel közelíthetjük meg.

A származási helyek területi megoszlása és koncentrációja

A diákok származási helyének, azaz a szülők lakhelyének területi koncentrálódását két dimenzióban vizsgáljuk az alábbiakban. Először területi egységek - jelen esetben járások - szerint, majd egyes települések alapján, végül településtípus és rendi állás kombinációjában. Ezeket a megoszlásokat szemlélhetjük a következő táblázatokon.

1. táblázat: A zalai gimnazisták járás és gimnázium szerinti megoszlása 1828-ban

^Qimnázium

Járás

kanizsai

keszthelyi

kőszegi

veszprémi

szombathelyi

lövői

3

2

83

egerszegi

10

1

147

kapornaki

19

4

6

2

4

szántói

2

15

5

9

2

tapolcai220muraközi

25összes vidéki

59

24

33

31

16

' 10 diák felett. A kaposvári gimnáziumban és a pápai kisgimnáziumban 6-6, a soproni gimnáziumban 4, a komáromiban 3, a győriben 2, a pécsiben és a fehérváriban 1-1 zalai diák tanult.

Az egy tanévből való adatok is jól mutatják az egyes gimnáziumok főbb beiskolázási területeit. A kanizsai gimnáziumé elsősorban a Muraköz és a saját járása,

23 Kosa 2001. idézett helyek.

78