Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Közlemények Zalaegerszet történetéből - Farkas Csilla: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap házépítési akciójának tervezete és megvalósulása Zalaegerszegen
Zalaegerszegen az 1943-ban átadott házak avató ünnepségén összegezte tapasztalatait az előző évben ONCSA házhoz jutatott egyik családról: „Az első ház gazdája, a kilenc gyerekes Németh József sofőrködéssel kereste meg azelőtt családja szűkös kenyerét. Attól a pillanattól kezdve, hogy átlépték az ONCSA ház küszöbét, meredeken ívelt felfelé az életük. Felesége baromfikereskedőnek csapott fel. Ketten dolgoztak. Ma pedig már saját autóval fuvaroz, gyerekeit iskoláztatja, házában telefon van, és ugyancsak az ONCSA segítségével most építi garázsát. Mindez egy esztendő alatt történt."69 Ha ilyen sikereket nem is ért el minden család, legalább a gyermekeiket ki tudták taníttatni, akiknek napszámunkát már nem kellett végezni. „Göcsejszeg" Zalaegerszeg legnagyobb és leglátványosabb ONCSA telepe 1943-ben épült. A 40 tervezett ház helyett végül 39 készült el, „göcseji", népi stílusban, két utcában kereszt alakú házsor beosztással.70 A telep nagynak számított, tekintve, hogy az országban épült telepek átlagosan 15-20 házból álltak. A házak Zalaegerszeg déli részén, a vasútállomás „feletti" domboldalon, a Páterdombnak nevezett városrészben épültek. Különlegességüket külsőjük jelentette, mellyel a göcseji népi stílust követték. A korabeli sajtó elragadtatással beszélt a házak mellett a környezetükről is: „Ragyogó gondolat volt az, hogy az egyik legnagyobb ONCSA-telepet a vasútállomással szemben, az úgynevezett páterdombi részen helyezték el, amely a városnak a legegészségesebb része. Felséges kilátás nyílik ebből az új göcseji településből a vasútállomáson át a zárdára, amely olyan hatást kelt, mint valamely várkastély."71 A göcseji stílus, a göcseji népi építészet lemásolása motívumaiban, a külső díszítésben jelent meg. A házak csonkakontyolt tetővel, faragott faoromzattal, szeg- lábas-tornáccal épültek.72 Mint a korabeli híradásokból kitűnik, a város külön idegenforgalmi nevezetességnek szánhatta a telepet, de az ezzel kapcsolatos várakozások végül nem valósultak meg. Külön nevet is adtak a mini falunak, a házsor kezdeténél álló nemzeti színű díszkapura írták: „Göcsejszeg". Az elnevezés a göcseji népi stílusra és a zalai falvakra jellemző „szeg"-es falutípusra utalt. Sajnos az épületekről nem maradtak fent tervrajzok a levéltárban. Fényképek és visszaemlékezések alapján valószínűsíthetjük, hogy 75 m2-es, „falusi jellegűek" voltak a házak, bal oldalán tornáccal. Mindegyik ház szoba, konyha, kamra, 69 Pest, 1943. november 29. 70 Zalai Magyar Élet, 1943. november 29. 71 Uo. 72 Megyeri 2006.140. p. 398
