Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Közlemények Zalaegerszet történetéből - Farkas Csilla: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap házépítési akciójának tervezete és megvalósulása Zalaegerszegen
Egyes visszaemlékezésekből az is kiderül, hogy a házak odaítélésénél nem ártott, ha a rászorult család ismeretségben állt a bizottság egy-egy tagjával. „A Mi- kula jegyző...az látta, hogy mit kuncorgunk abba a kis lakásba. Akkor ő intézte, hogy megkapjuk ezt az ONCSA-t. ...Csak elrendezte, nem tudom már hogy volt."58 1944-ben, különösen a nyilas hatalomátvételtől fogva az addig jól szervezett Alap fokozatosan szétesett. Az Országos Szociális Felügyelőség először még úgy próbált úrrá lenni a helyzeten, hogy vele egyenrangú vidéki kirendeltségeket állított fel, aminek vezetője az illetékes szociális felügyelő lett. A Zalaegerszeget is felügyelő Somogyi Ferenc helyét Németh József foglalta el. 1944 decemberében az I. számú kirendeltség Pécsről (vélhetően a hadiesemények miatt) Zalaegerszegre tette át székhelyét. Teleki Béla, Zala megye főispánja, 1944 októberében külföldre menekült. Az igénylő családok kiválasztása és a házépítések A Közjóléti Szövetkezetek az Alapból kapott ellátmány legnagyobb részét, 60- 70%-át lakásépítésre fordították. Az építkezések lebonyolítását a belügyminisztérium műszaki osztálya végezte, illetve ennek szervezésében helyi magánvállalkozók, iparosok. A műszaki osztály az ő építkezéseiket ellenőrizte. A szövetkezet mai szóval élve „beruházó" volt.59 Összességében, összehasonlítva más megyékkel megállapíthatjuk, hogy Zalában nem épült sok ONCSA ház. Tóth Kálmán kimutatása szerint 1944-ig 165 darab. (A legtöbb ház egyébként Pest-Pilis-Solt-Nagykun megyében épült.) A megyében inkább különleges házak emelkedtek, hiszen az akkor még Zala megyéhez tartozó Balatonfüreden épültek az első ONCSA házak, Zalaegerszegen egyedien népies házakat építettek, s a megyeszékhelyen adtak át először kifejezetten hadi- gondozottak részére családi házakat. Zalaegerszegen eredetileg 80 házat terveztek építtetni, de ebből ténylegesen 70 készült el. Adataink szerint a 70 házból négy ikerház volt, vagyis összesen új fedél alá 74 család költözhetett. Zalaegerszegen ONCSA házak három helyen épültek. Mind a három terület eleget tett az Alap azon előírásának, hogy az új házak a város természetes fejlődési irányába, közlekedési és közegészségügyi szempontból is megfelelő helyre essenek. A város északi, déli és nyugati részén, egymástól elég távoli helyen épültek a telepek. Az akkoriban még a város szélein épült házakat, azóta túlhaladta a terjeszkedés, s a hatvanas évektől már inkább az okozott gondot, hogy a népies házak nem illettek bele környezetükbe. 58 Zala Megyei Múzeum (ZMM) Megyeri Anna gyűjtőnapló: 2202-99. 59Berey 1981. 45. p. 393
