Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Közlemények Zalaegerszet történetéből - Farkas Csilla: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap házépítési akciójának tervezete és megvalósulása Zalaegerszegen
egyben, hiszen a kevés pénzből épített józan egyszerűséget szem előtt tartó építészet mindig is a parasztházak jellemző tulajdonságai voltak.22 A harmadik szempontot az egész országot behálózó, nagyarányú építőmunka központi irányításának szervezési aspektusai alkották. „Meg kell akadályozni egyfelől a kontárok érvényesülését, másfelől pedig biztosítani kellett a fejlődésben évszázada megállóit falvak építészeti továbbfejlesztését, a magyar építőkultúra, a nemzeti formanyelv művelésének érdekeit."23 Az Országos Szociális Felügyelőség műszaki osztályában készült terveket 3 fő csoportra lehet bontani. Az elsőbe tartoznak az ún. árvizes házak, a másodikba a falusi parasztházak, míg a harmadik kategóriába a városszéli munkásházak. Az árvizes házak kétféle alaprajzzal készültek, az egyikhez három, a másikhoz hat homlokzati változattal. A falusi házakról három alaprajzi típus készült, de 50 (!) eltérő homlokzati megoldással. A városszéli munkásházakból két normál alaprajz készült hatféle homlokzattal.24 25 Összességében tehát hét típusterv született. A házak méretei és költségei az alábbi módon tértek el egymástól:25 Ház típusa Alapterülete Költsége Árvizes ház (a) 48 m2 2400 pengő Árvizes ház (b) 57 m2 2900 pengő Falusi parasztházak 75 m2 3600 pengő Városi munkásházak 64 m2 5000 pengő A tervezés az élet alapfunkcióiból (pihenés, étkezés, tisztálkodás) indult ki. Az alapforma - szoba, konyha, kamra, tornác - a legkezdetlegesebb életforma szükségleteit elégítette ki. Az árvizes ház másik (b) típusában már helyet kapott egy kis mosdófülke is. A következő fokozatok ugyanezeket a funkciókat biztosították, de egyre nagyobb alapterületen. Az 57 m2-es házhoz kis tornác egy 11 m2-es konyha, egy 3 m2-es kamra és egy 25 m2 alapterületű szoba tartozott, melynek egy része a nemek szerinti elkülönítés céljából fülkeszerűen épült. A nagyobb, már falusi háznak nevezett 75 m2-es épülethez nagyobb 18 m2-es konyha tartozott, valamint olyan mosófülke, ami cement-, vagy téglapadlóval készült. A 25 m2-es szobában két hálófülke volt. A hálófülkékben gyakran emeletes ágyakat helyeztek el, ezzel segítve minden családtag kényelmét. 22 Csaba 1941.143. p. 23 Uo. 144. p. 24Timon 1983. 433-434. p. 25 Csaba 1941.146. p. 384
