Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Közlemények Zalaegerszet történetéből - Megyeri Anna: "...ép lélek csak ép, egészséges testben lakhatik..." Adatok a zalaegerszegi sportélet történetéhez, különös tekintettel a korcsolyasportra
1914. április 16-án a Magyar Paizs Sport rovatában közölték a Zalaegerszegi Sportegyesület alakuló közgyűlésének jegyzőkönyvét. Az egyesület hat - tornaatlétika, játék, korcsolya, tenisz, vívó és turisztika - szakosztályból állt. A sportegyesület javára 228-an jegyeztek részvényt, reméltek még a takarék- pénztártól további 50, a magánosoktól 22 részvényjegyzést. E 300 részvény 7000 koronát tett ki, ebből 500-at még nem hajtottak be. 109 taggal számolhattak, számítottak még 41 személyre, összesen tehát 140 főt vártak körükbe. (1920-ban csak 100 tagról számolhattak be.)60 A korcsolyatér és a teniszpályák kialakítását tehát a kisajátítás alatt álló Erzsébet térre tervezték, az atlétikai sport és játszóteret pedig a Jákum utca végén lévő városrétre, az előbb említett Libagyepre. Elkészültek a tervek és költségvetések: korcsolya és tenisz pavilon a szolgalakással 8000, a három teniszpálya 600, a játszótér 2000, a tribün mintegy 300, ezek különféle felszerelése 1400: összesen 15.000 koronát tett ki. Ennek fedezetét részvényjegyzés útján (7000 korona), valamint kölcsönből (8000 korona) tervezték. Évi fedezetét a következőképpen kalkulálták: 120 tag után fejenként 12 koronával számolva 1440 korona, a három teniszpálya után 250 korona, a jégpálya után 600 korona, a négy játszótér után 300 korona, ez összesen 2590 korona. Úgy számoltak, hogy évente 900-1000 korona fordítható adósság törlesztésére és a részvények kisorsolására.61 A város 50 korona évi bért állapított meg a háromholdnyi területért azzal a feltétellel, hogy a gimnázium is játéktérnek használhatja. A Munkásgimnázium „football" csapata is ott szándékozott trenírozni.62 Egyébként a fiatalok a vásártéren és katonai gyakorlótéren futballozhattak. 1913-ban már a kereskedelmi iskola is kiváló csapattal rendelkezett.63 Az áprilisban tartott közgyűlésen az előbbiek szellemében döntöttek. Kijelentették, hogy a tornatermet továbbra is a gimnáziumtól kell bérelniük, valamint megválasztották a szakosztályvezetőket. A korcsolya szakosztály vezetői ekkor Keresztúry József, Fehér Miklós és Pásztor Imre, aki a munkásgimnázium igazgatója volt. A felsorolt választmányi tagok a város szinte minden társadalmi rétegét képviselték: tanárok, ügyvédek, kereskedők, építészek, iparosok egyaránt szerepeltek köztük. Az egyesület alapszabályait a minisztériumban is megerősítették 31651-1914-es számmal.64 60 Bősze 1997. 232. p. 61 Magyar Paizs 1914. április 16. 4. p. “Magyar Paizs 1914. május 21. 3. p. Jelentés a zalaegerszegi munkásgimnáziumnak 1913-14 évi működéséről. Ötödik évét fejezte be, az előadások anyagát az Uránia Tudományos Egyesület szabályzata szerint állapították meg, az oktatás heti két napon 8 és 9 órakor tartották. Az évfolyamba 48 diák jelentkezett, de leckekönyvet 18 kapott. 1913-ban alakult meg a munkásgimnázium labdarúgó csapata, akik az új sportpályán gyakorolnak majd. 63 Magyar Paizs 1913. március 6. 4. p. Labdarúgó sport Zalaegerszegen. 64 Magyar Paizs 1914. április 23. 5. p. 362
