Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Közlemények Zalaegerszet történetéből - Megyeri Anna: "...ép lélek csak ép, egészséges testben lakhatik..." Adatok a zalaegerszegi sportélet történetéhez, különös tekintettel a korcsolyasportra
1895-ben az újsághírek között nem találunk a korcsolyázó egyletre vonatkozó részletes híreket, csak egy ülés időpontját közölték, melyet Felber egyesületi elnök vezetett.27 Kerékpáros egyesület 1895 decemberében, érdekes módon, a Zalaegerszegi Kerékpár Egyesület rendezvényeit látogatta inkább a sajtó munkatársa. E friss egyesület résztvevői közül néhányan, pl. Keresztúry József, az egylet titkára később a korcsolyaegyesületben is vezető szerepet vállalt. A sokoldalú, a testedzés iránt elkötelezett, irodalmi vénával is rendelkező ügyvéd (az író Keresztúry Dezső édesapja) az egerszegi társasági élet egyik központi figurája volt, rövid ideig a város polgármestereként is működött. A kerékpáros egyesület azonban hamarosan, 1904-ben már fel is bomlott. E rövid virágzás volt jellemző a nagykanizsai és keszthelyi kerékpáros egyesületekre is. Itt említjük meg Borbély György, az Erdélyből idetelepült kiváló sportember, gimnáziumi tanár nevét, aki a kerékpársport, s a város gazdagodó sportéletének is egyik ösztönzője lett. Újságszerkesztőként, majd újságíróként a város élő lelkiismereteként ostorozta a hibákat, javaslatokat tett a jobbításra, bár néha túlzásoktól sem volt mentes a fellépése.28 Lanyha telek A korcsolyázó egyesület 1896-ban november végén tartotta évi közgyűlését. Ekkor elnökké ismét dr. Felber Arthurt, alelnökké Lányi Kálmánt választották meg, jegyzővé dr. Keresztúry Józsefet, pénztárnokká Ján Ferencet,29 igazgatókká Pogo- nyi Nándort, dr. Szegő Hugót és Hrabovszky Jenőt. Választmányi tagok Strausz Lajosné, dr. Szegő Hugó, Pogonyi Nándor, Skublics Antika, Svastics Benőné, Bot- fy Lajosné lettek. Megelégedéssel konstatálták, hogy az elmúlt két évben az összes részvényt beváltották, így nemcsak a csarnokot és a pályát tehermentesítették, hanem készpénztőkéje is volt az egyletnek. Elhatározták, hogy a jégpálya gondozására szolgáló kiváló műszereket szereznek be. így „ezen társadalmilag is szerepet játszó, 27Zalamegye 1895. november 16. 28 Béres Katalin: Egy vidéki értelmiségi a századfordulón. Zalai Múzeum 10. Zalaegerszeg, 2001. 205- 218. p. Megyeri Anna: A kerékpározás kultúrájának kialakulása Zalában. In: Zalai kalendárium az 1995-ös esztendőre. Szerk. Arany Horváth Zsuzsa. Zalaegerszeg, 1994. 77-82. p. 29 Ján Ferenc jómódú kereskedő és háztulajdonos. 354
