Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Erős Krisztina: "Törvényen kívül helyezve". A kitelepítések története Zala megyében 1950-1953
ségbíró aláírása és községi bélyegzővel ellátva kérvényt küldtek Rákosi elvtárshoz a határsávból kitelepítettek visszavétele érdekében. Tekintettel arra, hogy a járás területéről ilyen több levél is érkezett [...], melyben a kirepítettek „demokratikus" magatartását igazolják a párttitkárok, nyomatékosan felhívjuk az elvtársak figyelmét, hogy foglalkozzanak az alapszervezetekkel többet és értessék meg az elvtársakkal, hogy mit jelent az ha kulákok és egyéb fasiszták mellett állnak ki. [...] A kérvényt aláírók funkcióból való azonnali leváltását kell eszközölni, melynek végrehajtásáról augusztus 20-ig értesítést kérünk."71 Persze olyanok is voltak, akik pozitívan ítélték meg az elhurcolásokat. Úgy vélekedtek, hogy megérdemelték a sorsukat, most megfizetnek azért, amiért kizsákmányolták a „kisembereket". Ilyen kijelentéseket többnyire a páthoz hűek és a nincstelenek tettek, akik azt remélték, hogy a kitelepítettek lefoglalt vagyonából nekik is csurran cseppen valami vagy éppen ellenséges viszonyban álltak az érintettekkel: „Ny. József középparaszt gáborjánházai lakós azt beszéli a községben az előbbi személyekkel kapcsolatban (értsd: kitelepítettek), hogy senki el nem kerülheti a megérdemelt sorsát, akiket most kitelepítettek örömmel vitték el a deportálás idején a zsidók vagyonát."72 Egy másik esetben is elhangzott egy hasonló kijelentés: „Iklódbördöcén Cs. János pártonkívüli gazda azt mondta, hogy igazán nem sajnálja ezeket a gazember kulákokat és mindig gondolta, hogy a kizsákmányoló elemek egyszer csak majd eltűnnek a faluból. [...]. A szegény parasztság és így főleg a tszcs-k részéről a kitelepítést lelkesedéssel fogadták. Lete- nyén pl. azt mondják a tszcs tagok, hogy ezt kellett volna már régen csinálni. Nemesnépen és Szentgyörgyvölgyön az elvtársak és a pártonkívüli agrárproletárok szinte méltatlankodnak amiatt, hogy nem az összes kulákot vitték el."73 A községek lakosságának reagálását a kitelepítésekre a helyi szervek az AVH Zala Megyei Osztályának, mint hangulatjelentéseket küldték el. Ezekben gyakran találkozhatunk olyan kijelentésekkel, amikből kiérződött, hogy a lakosság mennyire tartott attól, hogy rájuk is sor kerül. Sokan már óvintézkedéseket tettek. Volt, aki összecsomagolt és elköltözött a rokonaihoz, volt, aki megpróbálta eladogatni a földjeit, eszközeit, állatait vagy éppen a fiai, lányai javára lemondott mindenéről, így a vagyon több kézbe került. Ez utóbbit a hatóságok nem engedélyezték. Megint mások belenyugodtak a sorsukba és türelmesen várták, hogy értük jöjjenek: „A rémhírre főleg a kulákság annyira felült, hogy voltak olyanok, akik direkt kenyeret sütöttek, hogy legyen mit magukkal vinni."74 „[...] Szepetne71ZML MDP Zala M. Biz. 57. fond, 2. ő. e. a megyei titkár levele az MDP Lenti Járási Pártbizottsághoz, aláírás: (szignó nélkül) megyei titkár, 1950. augusztus 10,-i keltezésű levél (142. számozott lap). 72 ZML MDP Zala M. ir. 1. fcs. 77 ő. e. (71. számozott lap). 73 ZML MDP Zala M. ir. 2. fcs. Áll. Hat. 45. ő. e. hitelesítés nélküli irat. 74 ZML MDP Zala M. ir. 1. fcs. 77. ő. e. (78. számozott lap). 295
