Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Erős Krisztina: "Törvényen kívül helyezve". A kitelepítések története Zala megyében 1950-1953

tak, melyeket a határsávba soroltak be. Ez az ötvenes években elegendő indok volt.

V. Kik voltak az „áldozatok"?

Társadalmi rétegződés szerint nagyon vegyes volt a kép a kitelepítettek körében. A zalai falvakból elsősorban földbirtokosokat, kereskedőket, iparosokat, míg a városokból (főleg Nagykanizsáról) volt tisztviselőket, csendőröket, értelmiségieket utasítottak ki. Az sem volt ritka, hogy valakit a világháborús múltja miatt telepítették ki, függetlenül a vagyona nagyságától. Főleg azokat érintette ez, akik a nyilas párt tagjai, helyi vezetői voltak vagy csupán erősen szimpatizáltak a párttal. A Zala Megyei Levéltár Nagykanizsai, Letenyei és a Lenti járások iratai között található jegyzőkönyvi leltárakban, valamint a Járási Tanácsok Végrehajtó Bizottságának kimutatásaiban számos utalást lehet találni a kitelepítettek kilétét illetőleg.

1950. június 23-án, az első nagy kitelepítés alkalmával elsősorban a kulákokat vitték el és ekkor még a határ menti falvakat „tisztították meg" a nem kívánatos elemektől. Az 1950-ben elhurcoltak között elsősorban a községek legmódosabb gazdáit, iparosait, kereskedőit találjuk. 1951 és főleg 1952-ben a kitelepítés már érintette Zala megye akkori egyetlen határ menti városát, Nagykanizsát is. A két utolsó elhurcolásnál azonban már elsősorban a volt rendszer csendőreit, nyilasokat és köztisztviselőket vittek el a városból. A falvakból pedig az esetek döntő többségében volt csendőröket, csendőrőrmestereket, határszázadosokat, határfőhadnagyokat és az 1950-es kitelepítés alkalmával „ott hagyott" kulákokat.

A Nagykanizsáról 1952-ben elhurcolt 52 család között főleg értelmiségi foglalkozásúakat: volt főispánt (polgármestert), ügyvédet, állatorvost, könyvelőt, raktárkönyvelőt találunk, de sokan voltak, akik a Horthy-korszak rendőrtisztjei, rendőrfelügyelői, csendőri tiszthadnagyai, csendőr főtörzsőrmesterei voltak. Bár ők az 1950-es évek elején, mint hegyi őr, géplakatos vagy alkalmi munkás dolgoztak. Az egykori tisztviselők, magántisztviselők száma mintegy tíz százalékra tehető az összes kitelepített között. A kitelepítettek között sokan a második világháborúban szolgáltak, mint repülő alhadnagy, százados, alezredes, kémelhárító főhadnagy vagy határszázados. Az 52 kiutasított család között volt egy jugoszláv állampolgár is, aki a szomszédos országból illegálisan szökött át. Sokan a nagy vagyonuk miatt hívták fel magukra a figyelmet, volt aki korábban kocsmáros, gyáros vagy malom tulajdonos volt.55

A három járás falvaiból az esetek zömében volt csendőröket és katonákat telepítettek ki. Emellett sok kuláknak nyilvánított személyt is. 1952-ben a Nagykani55ZML Kitelepítéssel kapcsolatos különválogatott iratok, Nagykanizsai jár. ir. Nagykanizsáról kitelepítendő családok névsora, 1952.

287