Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Erős Krisztina: "Törvényen kívül helyezve". A kitelepítések története Zala megyében 1950-1953
Az iparosítás hatékonyabbá tétele érdekében a nehézipari központokból, főleg Várpalota és Miskolc környékéről, is telepítettek ki nem megbízható elemeket. Minden bizonnyal még ellenőrizhetőbbé és megbízhatóbbá kívánták tenni ezeket a nehézipari városokat. Az innét elhurcoltak szintén a hortobágyi táborokba kerültek. Az egyház elleni egyik fellépésként lehet számon tartani az 1950. június 9-ről 10-re virradó éjjel a déli határsávban élt szerzetesek kitelepítést is. Őket szintén az ország más részébe hurcolták el. Ezt követően, 1950. augusztus 30-án aláírták az állam és a katolikus egyház közötti megállapodást. Ennek első pontjában a püspöki kar kinyilvánította, hogy „támogatja a Magyar Népköztársaság államrendjét". Szintén az egyház elleni fellépés volt a hatvani ferencesek elhurcolása is. Itt azonban nem „csak" ennyi történt, ugyanis a ferencesek kitelepítésére a hatvani vasutasok tüntetéssel válaszoltak. Megtorlásul őket a recski internálótáborba, míg családtagjaikat a hortobágyi zárt táborokba szállították.40 A másként gondolkodók kerültek elsősorban az úgynevezett munkatáborokba, amiket a már említett szovjet Gulag alapján hoztak létre, ezért is nevezték ezeket „magyar Gulagnak". Ilyen táborok működtek például: Kistarcsán, Recsken, Kazincbarcikán, Oroszlányban. A hatalom számára a határsávban élő „osztályidegenek" eltávolításának formális jogi kereteit az 1939. évi II., A honvédelemről szóló törvénycikk szolgáltatta.41 A törvény 150. paragrafusa rendelkezett a kitiltás és rendőrhatósági felügyelet vagy őrizet alá helyezésről. Az első bekezdés szerint: „A minisztérium elrendelheti, hogy azokat a személyeket azoknak bizonyos községben vagy az ország bizonyos részeiben való tartózkodása a közrend és a közbiztonság vagy más fontos állami érdek szempontjából aggályos vagy gazdasági okokból káros, községi illetőségükre tekintet nélkül abból a községből illetőleg az országnak abból a részéből ki lehet tiltani. Az ilyen személyeket tartózkodási helyükön, akár az ország más helyén rendőrhatósági felügyelet vagy a szükségekhez képest rendőrhatósági őrizet alá is lehet helyezni." A törvény kimondja azt is, hogy az így kitelepített személyeket képességük alapján munkára is lehet kötelezni. A törvénycikk rendelkezik továbbá arról is, hogy „[...] kitiltott [...] őrizet alá helyezett személy eltartásáról, ha magát vagyonának jövedelméből vagy keresetéből eltartani nem tudja [...] az állam gondoskodik. Ilyen esetben az eltartás fejében azt a személyt is képességeinek megfelelő munkára lehet kötelezni, aki nem áll őrizet alatt." A hortobágyi zárt táborokban 40Zsáki Piroska: A hatvani lázadás „civil" áldozatai családtörténetük tükrében. In: „Te meztelen Krisztus, hol hagytad az ingedet?" Ferencesek a feloszlatás idején. Szerk. Fáy Zoltán, Fr. Varga Imre Kapisztrán OFM Vác, 2000. 270-278. p. 411939. évi II. törvénycikk A honvédelemről 150. § Kitiltás és rendőrhatósági felügyelet vagy őrizet alá helyezés Magyar Törvénytár, 1940. 88-89. p. 281
