Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Erős Krisztina: "Törvényen kívül helyezve". A kitelepítések története Zala megyében 1950-1953

ges megszégyenítése illetve a kapitalista országok, különösen Jugoszlávia és így Tito „mesterkedéseinek" bemutatásai voltak.

A gazdaságban is jelentős változások következtek be: bár a kommunisták kezdeti tervei között nem szerepelt a mezőgazdaság kollektivizálása, főleg az 1919- es tapasztalatok miatt,4 így elfogadták a földreformot. Távolabbi terveik között azonban kétségtelenül a szövetkezetesítés szerepelt. A nemzetközi helyzet változása miatt5 azonban kilátásba került a szovjet típusú rendszer átvétele, a mező- gazdaság területén is. Formálisan 1948 nyarán, a Kominform második ülésszakán szavazták meg a térség kollektivizálására vonatkozó határozatot. Magyarországon azonban már 1948. áprilisában kidolgozták a földműves-szövetkezet általános falusi szövetkezetté alakításának a tervét. Az MDP 1948. november 27-i ülésén Rákosi kijelentette a kisüzemi rendszer felszámolása kapcsán, hogy: „Nekünk ezt a kérdést 3-4 éven belül oda kell vinni, hogy a magyar parasztság 90%-a rendes szocialista közös társasművelésben művelje a földjét".6 Az első ötéves terv feladata is az volt, hogy „biztosítsa a szocializmus alapjainak lerakását az egész magyar népgazdaságban, tehát a város mellett a falun is. Hogy biztosítsa lényegileg a szocialista gazdasági rend győzelmét a magyar népgazdaság egészében".7 1949 végéig összesen 1300 termelőszövetkezetet hoztak létre, átlaglétszámuk 27 fő volt, míg átlagterületük: 232 hold.

Zala megyében is hasonló események történtek: 1948 szeptemberében alakultak meg az első földművesszövetkezeti bérlőcsoportok Bagolasánc-Fakospusztán, Pusztamagyaródon, Becsehely-Szurdapusztán, de ezek még jogilag nem voltak önállóak. 1949 januárjában 19, ekkor már termelőszövetkezeti csoport néven működő, szövetkezetét tartottak nyilván, amiből aztán csak 8-at hagytak meg. Ezek a tszcs-k kis területeken, szórt parcellákon és minimális gépesítés mellett működtek. 1950. november 1.-én alakult meg az ötvenedik tszcs, Nekeresden. 1953-ra országszerte már 5224 termelőszövetkezetet tartottak nyilván, az ország szántóterületeiből pedig a korábbi 2,7% helyett mát 26%-ra nőtt a részesedésük. A tszcs-k szervezése a nagy propaganda ellenére csak nagyon lassan haladt előre, így Zala megye jelentősen lemaradt az országos átlagtól. A mezőgazdaság erőszakos átalakítása súlyos veszteségeket okozott, ami mind inkább nehezítette a háborús károk okozta sebek begyógyulását.

1950. második felében, a sztálinista alkotmány alapján,8 megkezdődött a köz- igazgatás átszervezése. Legelőször, 1950. június 15-én, Zala Megye Tanácsa ala4 Akkor, 1919-ben ugyanis úgy tűnt, hogy a parasztságot földosztás nélkül nem lehet megnyerni.

51947. szeptember 22-27-én megalakul Lengyelországban a Kominform, vagyis a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája.

6 A magyar agrártársadalom a jobbágyság felszabadításától napjainkig. Szerk. Gunst Péter, Napvilág, Budapest 1988. (Gunst 1988.) 331. p.

7Uo. 333. p.

81949: XX. te.

270