Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Paksy Zoltán: A nemzetiszocialista pártok története Zala megyében, az 1930-as években
das földbirtokos Bosnyák49 és Árvay István között az együttműködésről: „Ismételten kijelentem, hogy amennyiben Ti Pacsán vagy a pacsai kerületben engem támogattok, megválasztásom esetén belépek a nyilaskeresztes pártba és a parlament első ülésén zöld ingben fogok megjelenni." írta Bosnyák Arvaynak, aki ezek után nyilas szervezeteivel teljes mellszélességgel támogatta Bosnyákot.50 A választáson végül egyik zalai nyilas jelöltnek sem sikerült mandátumot szereznie, amely eredmény kialakulásában komoly szerepe volt a közigazgatási hatóságok beavatkozásának. A választási visszaélések a Horthy-kor választásain a legtöbb esetben megfigyelhetőek, ezúttal is egy sor példát láthatunk erre. Közvetlenül a választások előtt a vármegyében főispán-váltás következett be, az 1926 óta regnáló Gyömörey György nyugállományba helyezése mellett, a székét Gömbös Gyula egyik régi harcostársa, Tabódy Tibor foglalhatta el. Kinevezésének célja többek között a kormánypárt számára előnyös választási eredmények biztosítása volt. Tabódy gyakorlott politikusnak tekinthető, hiszen budapesti képviselőként és pártszervezőként az 1920-as évek közepétől aktívan politizált. A nyilasok a saját szemszögükből kudarcnak vélt zalai választási eredményt később egyértelműen Tabódy Tibor főispán kíméletlen politikájának tulajdonították. A pártvezetőség szerint a megyéből több mandátumot is el lehetett volna hozni, ha nincs a közigazgatási nyomás. „A pártközpontban nyíltan hangoztatják, hogy a Tabódy-féle erőszakért a zalai nyilasok százszorosán meg fognak fizetni!" Kapta kézhez a főispán a választások után a figyelmeztetést a belügyminisztériumból.51 A központból intézett választási kortézia mellett a „hagyományos" visszaélések sora is bizonyítható Zala megyében. A legkézenfekvőbb bizonyítékokat maga a bíróság szolgáltatta, hiszen ezúttal a Horthy-kor történetében az a ritka eset állt elő, hogy a Közigazgatási Bíróság jogerős döntésben semmisítette meg a keszthelyi választókerület eredményét, azaz a kormánypárti Oettl-Pálffy Dénes mandátumát és új választás kiírása nélkül nyilvánította képviselőnek Meizler Károlyt.52 Ugyancsak bizonyítottnak látta a bíróság a pacsai választókerületben a Bosnyák Andorral szemben elkövetett törvénytelenségeket, ezért itt Hunyady László szolgabírót 500 pengő, három választási bizottsági elnököt pedig 116, 200 és 400 pengő bírságra ítélt és elrendelte a választás megismétlését. A szabálytalanságok sorában szerepelt például az, hogy a csendőrök tömegesen akadályozták meg a választókat szavazatuk leadásában vagy a voksuk leadására érkező 49 Bosnyák Andor misefai földbirtokos apja nem volt más, mint Bosnyák Géza volt zalai főispán (1917- 1918), egyben a vármegye felsőházi tagja! Utóbbi azonban nem azonosult fia nézeteivel. MZML Főispáni biz. 39/1935. A levél, amelyet Bosnyák a „Bátorság!" nyilas köszöntéssel zárt, Ar- vayék letartóztatása és a házkutatás alkalmával került elő. Vö. Vonyó 2001.159. p. 51ZML Főispáni biz. 51/1935. Másolat a 6776/1935. VII. res. BM. iktatmányból. 52 Az ügyet lásd részletesen: Ruszoly József: Zalai választások a Közigazgatási Bíróság előtt (1926/27- 1939/40) In: Máthé Gábor - Zlinszky János (szerk.) Degré Alajos emlékkönyv 282-284. p. 246
