Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Paksy Zoltán: A nemzetiszocialista pártok története Zala megyében, az 1930-as években
testvére, Eitner Zsigmond a háború előtt már országgyűlési képviselőként ismert politikus volt, 1919 és 1921 között pedig a megye kormánybiztos-főispáni tisztét töltötte be. Id. Eitner Sándor, az „ismert, kitűnő gazda" - ahogy a vármegyei tudósító írta róla14 - az 1920-as években tagja volt a vármegyei Gazdasági Egyesületnek, de a gazdálkodás mellett ő töltötte be a Kereskedelmi Bank zalaegerszegi fiókjának igazgatói tisztét, valamint tagja volt mind a városi, mind a megyei ön- kormányzatnak, tehát befolyásos embernek számított. Három fia közül a legidősebb, ifj. Eitner Sándor 1902-ben Salomváron született. A keszthelyi Gazdasági Akadémia elvégzése után gazdálkodással, a birtok igazgatásával foglalkozott. A család tulajdonában volt - a jelentős méretű földbirtok mellett - egy zalaegerszegi tűzifatelep és egy téglagyár is, melyek révén építőanyag kereskedelemmel is foglalkoztak. A mozgalom talán legfanatikusabb, egyben legradikálisabb vezetőjének a legfiatalabb Eitner fiú, Eitner Ákos tekinthető. Mentalitásáról sokat elárul egy 1937-ben történt, egyébként nem politikai vonatkozású eset. Ekkor Eitner néhány ismerősével egy falusi kocsmában mulatott, melynek végén erősen ittas állapotban három férfi és két nő - paraszti származású személyek - beültek Eitner automobiljába, aki a kocsit teljes sebességre gyorsította fel, majd a volánt elengedve és az ülésből felemelkedve teljes hangerővel a nyilas köszöntést, a „bátorságot" üvöltötte. A rossz úton azonban a kocsi megbillent és az árokba zuhant, melynek eredményeként egyik utasa, egy fiatal cselédlány életét vesztette.15 Az esetből Eitnert illetően egy heves vérmérsékletű, rabiátus, korlátokat nem ismerő, fanatikus fiatalember képe bontakozik ki. Aktivitását és radikalizmusát illetően nem sokban maradt el Eitner Ákostól a mozgalom másik fiatal vezetője, dr. Árvay István ügyvéd. Árvay 1898-ban született, apja Zalaegerszeg „egyik legelőkelőbb ügyvédi irodáját"16 vezette. Dr. Árvay László is tevékeny szerepet játszott a közéletben, megyei és városi képviselőtestületi tag volt. Az ügyvédi irodát két fiával vezette, ifj. Árvay László szintén tagja volt a megyei és városi törvényhatósági bizottságnak, emellett egy ideig a MOVE helyi szervezetét is vezette. Az Árvay család a legismertebb zalai nemesi családok közé tartozott, a família legnevesebb tagja, Árvay Lajos 1906 és 1917 között a vármegye alispáni tisztét töltötte be. Végezetül meg kell említeni még a párt helyi vezetéséhez tartozó dr. Helme- czy Istvánt, aki a propagandafőnöki funkciót látta el, ő okleveles középiskolai tanár végzettséggel rendelkezett.17 A zalaegerszegi régióval párhuzamosan indult 14 Békássy Jenő: Zalavármegye feltámadása Trianon után. Zalaegerszeg, 1930. (Békássy 1930.) 145. p. 15Zalamegyei Újság, 1939. május 25. 16 Békássy 1930.140. p. 17Helmeczy a nézeteit A zsidókérdés c. könyvében fejtette ki, amely miatt felezeti izgatás címén bírósági eljárás is indult ellene. Bátorság, 1937. július 11. Sajnos a műve egyetlen közgyűjteményben sem található meg. 235
