Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Katona Csaba: A balatoni nyár - anno 1861

tette a fürdői időtöltést. Akárcsak napjainkban: táncos-zenés esték, hajókirándulások, fürdés a Balatonban, esténként valamiféle kulturális program, evés-ivás próbálta változatossá tenni a nyaralást. Ez a másfél hónap azonban kétségkívül változást hozott a Füredre érkező vendégek számára az év többi részéhez képest. A fürdőhelyen való nyaralás része lett egy életformának, ahogy Kosa László fogalmazott: „A fürdőéletet arisztokraták és uralkodók kezdeményezték, de a polgárság intézményesítette."155 A polgárosulás előrehaladtával ez különösen megerősödött és a Monarchia idején a fürdőkultúrának létrejött az a sajátos formája, amely egyszerre volt szórakozás, gyógyulás és társadalmi presztízs kérdése, s amely a Monarchiával együtt enyészett el végleg.

1861-ben ezt a kellemes, lassú mederben folydogáló fürdőhelyi időtöltést kavarta fel az országos politika Balatonfüreden. Az a sajátos mentalitás, melynek birtokában a megyei vezető réteg a sokat ígérő belpolitikai helyzet közepette sem mondott le arról, hogy kedvelt fürdőhelyén töltse el a nyarat, meglehetősen sajátos helyzetet teremtett és néhány hónap erejéig, Zala vármegye egyik politikailag legélénkebb helyszínévé avatta Füredet. A társadalom által piedesztálra emelt elit aktuálpolitikával erőteljesen átszőtt fürdői időzése rányomta bélyegét a helyi eseményekre, amit az tett lehetővé, hogy a fürdőn időző vendégsereg tekintélyes része felfogásából adódóan eleve fogékony volt a politika változásaira, de az apo- litikusan gondolkodó fürdővendégek is bizonnyal örömmel vettek minden olyan hírt és eseményt, amely valamelyest enyhített a fürdői hétköznapok olykor kínossá fokozódó egyhangúságán. A füredi nyár eseményeit, az események tálalását a helyi lapban, a megyei közgyűlés Füredhez való viszonyát az 1861. év jellemző adalékaként értékelhetjük.

155 Kósa László: Fürdőkultúra és természetszemlélet kapcsolata a felvilágosodástól a 20. század elejéig. In: Európa híres kertje. Szerk: R. Várkonyi Ágnes, Kósa László. Budapest, 1993. 203. p.

230