Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Katona Csaba: A balatoni nyár - anno 1861

A „roppant néptömeg" éljenzéssel fogadta Ghiczy beszédét és ezzel kétség­telenül hitet tett az országgyűlés mellett. A fáklyás köszöntés mégsem alakult egyértelműen nyílt aktuálpolitikai tüntetéssé, bár tartalmát tekintve felért azzal, ami még a lap visszafogott tudósításából is kiderül. A felvonulók Kisfaludy szob­rához mentek, ahol előbb az író Rózsaági Antal szólt Kisfaludyról, majd követ­kezett a magyar nemesség privilégiumairól való önkéntes lemondásról szóló be­széd, amelyből már idéztünk. Végül a lassan elégő fáklyákat halomba rakták, miközben a zenekar a Himnuszt játszotta. 12- én a hosszúra nyúlt éjszaka ellenére sem állt meg az élet. Gróf Pálffy József tihanyi hajókázást rendezett „a vendégek felsőbb köre" számára. Tihanyban Ri- mely és Fink Jusztinián perjel fogadták a vendégeket, akik megtekintették az apát­ságot, majd „uzsonnáztak" és a visszhanghoz vonultak. Jól jellemzi a nyár hangu­latát, hogy a tihanyi visszhangnak mit kiabáltak az ottani gyerekek: „több tréfás és élezés mondatokat kiáltozván az a végre megjelenni szokott gyerkőezék által, midőn Garibaldi kiáltozatása közben, egy valaki igy kérdezte volna a gyermeket: «Öcsém! Tudod e ki az a Garibaldi?» Következőleg felelt a kérdezett. «Azt jobban tudja főnagyságtok, mint én, - én csak annyit tudok róla, hogy igen derék és hi­res magyar ember»."92 13- án először lépett fel a színházban Felekyné: „A közönség eddig nem látott szép számban jelent meg, mert vágyódva sietett láthatni a nemzet e legkegyel­tebb művésznőjének szellem- és kellemteljes előadását."93 Ezen az éjszakán éjjelizenével tisztelték meg Lichnovszky herceget, egy Hege­dűs nevű kanizsai ügyvédet és Inkey Adámot. 14- én egy haláleset okozott szomorú szenzációt a fürdőn: „Veisz Sámuel izra­elita" a Balatonba veszett. A Balaton-Füredi Napló így tudósított: „Nagy lenyo­mást okozott a szomorú esemény sokakra, többen a fürdőzéstől is visszariadtak, - s ha ki nem fogják a szerencsétlent, nagy hátrányára lett volna még holta után is a fürdőnek."94 Abban csupán reménykedni lehet, hogy az „is" szócska véletle­nül került a meglehetősen szenvtelen szövegbe. Az esettel kapcsolatosan lábra kapott a fürdőn egy pletyka, miszerint a gaz­dag veszprémi kereskedőcsaládból származó 22 éves fiatalember öngyilkos lett, mivel nemrég elhagyta menyasszonya, aki új udvarlójával a napokban szintén Füredre érkezett. A lap meggyőző érveléssel cáfolta ezt a hírt: „[...] a ki öngyil­kosság szándékával ugrik a vízbe, az nem vált fürdőgatyát és törülköző lepedőt s nem vetkőzik le rendesen a fürdésre s öltözik a fürdőgatyába s a mint a vizbe ug­rik nem úszkál több óranegyedig a kénye-kedve szerint a vizbe."95 92 Hírharang. Balaton-Füredi Napló, 1861/7. 52. p. 93 Uo. 55. p. 94 Uo. 52. p. 95 Uo. 216

Next

/
Oldalképek
Tartalom