Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Katona Csaba: A balatoni nyár - anno 1861

Június 27-én tartotta Zala vármegye a Teleki László-emlékünnepélyt. Ennek helyszínéül jó érzékkel Balatonfüredet választották ki, hiszen a megyei közgyűlés tagjainak tekintélyes része egyébként is Füreden töltötte az időt két közgyűlés között. A Teleki-emlékünnepélynek kiemelkedő fontosságot tulajdonított a me­gye, ezt jelzi, hogy a júniusi közgyűlés ennek tárgyalásával indult. Koppány Fe­renc megyei első alispán tett javaslatot arra, hogy az országgyűlés elhunyt kor­elnöke, Galóczy László Miskolc képviselője, valamint Teleki emlékére Füreden tartsanak megemlékezést: „A haza e két kitűnő polgára felett a helvét hitvallás­nak szertartásai szerént a Balaton Füredi megyebeli helvét hitvallású ima házban az egész megye nevében a [...] legünnepélyesebben tartassanak meg."59 „Az ün­nepély nagyobbszerüsitése végett a gyászoló sokaságra vonó erővel biró, a ter­mészetből gazdag szépségekben pazarul megáldott B. Füredre tévé azt, hogy el­hunyt nagy hazánkfia hitfeleinek egyszerű szépséggel biró tágas templomában tartassák az meg." - közölte a Balaton-Füredi Napló is.60 Az ünnepély a „Balaton- melléki énekkar" alkalomra írt gyászdalával indult, majd Pap Gábor, a litéri lel­kész mondott beszédet Teleki nagyságáról, őt követte Kerkápoly Károly, pápai bölcsésztanár szónoklata, majd ismét az énekkar következett s végül a Szózat. Az események azonban itt nem értek véget: „A gyászünnepélyt egy nagy társasebéd váltá fel az uradalmi nagy vendégházban."61 A toron hazafias beszédek egymás­utánjai következtek. Előbb ITorváth Vilmos, zalai második alispán mondott beszé­det, amelyben az ünnepély szónokait éltette, majd ismét Pap Gábor emelkedett szólásra, aki patetikus fordulatokkal elevenítette fel a magyar nemzet történetét („Ázsia egy drága kincset ajándékozott Európának, e drága kincs a magyar nem­zet. Talán azért oly szegény Ázsia, mert a drága kincset nem tudta kellőleg meg­becsülni, s más világrésznek ajándékozá. [...] Talán azért oly szolgai minden népe, mert szabadságra termett s szabadság terjesztő gyermekei a magyarok Európá­ban küzdenek a nép jogok diadaláért."),62 hangoztatva, hogy Teleki legnagyobb értékét: elveit hagyta örökül, majd egy gesztus Zala vármegye felé: „ Zala megye lelkes közönségét, mint az örökség legközelebbi méltó tulajdonosát élteté."63 Az eddigiekből is kiderült, hogy meglehetősen forró hangulat alakult ki, a tor felért egy nyílt politikai állásfoglalással. Kerkápoly ismét szólásra emelkedve a szintén akkor elhunyt Cavour-ról emlékezett meg, majd Krisztián Pius, a tihanyi jószágkormányzó emelte poharát „a katolikus egyház magyar érzelmű tagjai­ért."64 A legnagyobb hatást az összegyűltekre alighanem Kerkápoly tette, mert 59 MOL X 8003. IV. 251 a. Zala megye bizottmányának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1861. júni­usi közgyűlés iratai. 1-2. p. “Hírharang. Balaton-Füredi Napló, 1861/2.13. p. « Uo. 13. p. “ Uo. 13. p. 63 Uo. 13. p. «Uo. 13. p. 208

Next

/
Oldalképek
Tartalom