Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Katona Csaba: A balatoni nyár - anno 1861
gáltatást vette igénybe, amelyikre tellett neki, abban azonban szinte minden vendég egyetértett, hogy Füred az egyik legdrágább fürdőhely, amit az újságok is előszeretettel hangoztattak, így például a Győri Közlöny felvágott nyelvű tudósítója, aki „megértőleg" ír a magas árakról: „Majd minden fürdőnek célja a «meg- szivatás», s mert az eperszedés csak néhány hónapig tart, s a bérlő szép leányú apa, kinek jövőjéről gondoskodni tartozó kötelessége nem magaslom!"33 A Balaton-Füredi Napló Az 1861. évi nyár eseményeire nézve elsődleges forrásunk az abban az évben először megjelenő Balaton-Füredi Napló. Mindössze három nyáron át jelent meg 1861-től 1863-ig. Szerkesztője Győrök György újságíró volt és amint az a kisebb helyi lapok esetében oly gyakori eset, munkáját csupán pár ember segítette: Tol- nay Lajos füredi tanító, aki azonban már 1862-ben vadászbaleset áldozata lett a balatoni nádasban, Bibok Lajos költő és Pap Gábor litéri lelkész, aki maga is szívesen verselgetett a lap hasábjain. A lap csupán június 15-től szeptember 30-ig jelent meg - azaz gyakorlatilag a fürdőidény hónapjaiban - hetente kétszer. Miről is szólt a Balaton-Füredi Napló? Lokális jellege ellenére megtalálható volt benne mindaz, ami elvárható volt egy szórakoztatni szándékozó laptól. Közölt verseket, „beszélyeket", volt a lapban anekdotarovat, majd a fürdői élet lanyhulásával megjelentek augusztusban a nagyvilág hírei is és a különféle magyar- országi tájrajzok, életképek, hírek, útleírások, sőt eseményszámba ment már az is, ha valaki csónakázik és hírértéke lett egy-egy vendég érkezésének-távozásá- nak. De volt a lapban kép- és szórejtvény, közölték a környékbeli piacok árviszonyait, a hőmérséklet változásait is. Alapvetően a Füredhez és Balatonhoz való kötődés határozta meg a lap jellegét, ami egy lokális kiadványnál rendjén is van. Rendszeresen hozta a lap a Füredre való közlekedés híreit, a posta érkezésének és távozásának időpontját. A fürdői eseményeket a Balaton-Füredi Hírharang című rovat ismertette, ahova rendszeresen a Tihanyi Visszhang írói álnév mögé bújt Győrök írt. Volt a lapban tárca is, általában ez is füredi eseményekkel foglalkozott, de közöltek írást a Balaton és Füred történetéről is. Természetesen a korabeli lokális sajtó ama - talán megengedhető a kifejezés - bája is jellemzi a lapot, amely a helyi események túlzottan aprólékos ismertetéséből fakad. (Annak igazolására, hogy ez így volt s nem csupán Füreden volt így, hadd hozzak egy példát máshonnan, más időszakból, konkrétan a Fürednél lényegesen nagyobb Esztergom egyik napilapjának hasábjairól hat évtizeddel későbbről: „Egy vörös 33Sz. M.: Utiképek. Győri Közlöny, 1861/68. 272. p. Közli: Gerencsér Miklós: Újdonászi ódonságok Veszprém Vármegyéről 1857-61-ből. Pápa, 1997. 79. p. 200
