Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)

Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Foki Ibolya: Nagykanizsa társadalmi-politikai életének fő vonásai a XVIII. századtól a XIX. század közepéig

az évben ő lett a város aljegyzője, s egészen 1849 végéig ellátta ezt a feladatot.97 A szabadságharc alatt a Dráva-vonal védelmének megszervezésekor, az 1848. június 23-án Nagykanizsán összehívott gyűlésen Tóth Lajos akkori főjegyző buzdító szavai hatására bátyjával, Antallal együtt - aki egyébként a forradalom idején Csány László dél-dunántúli kormánybiztos mellett dolgozott titkárként - ő is beállt a kanizsai nemzetőrség önkéntesei közé.98 Ennyi forradalmi szerepvállalást úgy látszik el lehetett nézni, a meglévő közigazgatási gyakorlat többet számított. Bogyay eltekintett a közeli családtag, Antal aktív liberális múltjától és '48-as tevékenységétől is. Mindez nem tűnt számára akadályozó tényezőnek az aljegyzői, majd főjegyzői, s később Antal esetében a polgármesteri tisztség betöltésekor.

A bírón, a főjegyzőn és aljegyzőn kívül még hat tanácsosból (Szívós István, Sandveber József, Virth Károly, Turkovits György, Michel Ignác, Davidovits György) állt a város új vezetése. Munkájukat egy gyámatya (Vusztl Alajos), egy kamarás (Hauser János), egy adószedő (Kaan Ferenc), egy kórházigazgató (Tárnok Alajos), egy kórházi pénztárnok (Spánier Ferdinánd), egy ún. „kórházatya" (Jack Frigyes) és egy szállásmester (Vajai Lajos) segítette. Ha végignézzük a névsort, mind ismerős nevekre bukkanunk. Olyanokéra, akik már a korábbi időszakban is feltűntek Kanizsa közéletében, akár városi tisztségviselőként, akár más területen szerepet játszó, befolyásos személyiségként. Ilyen volt például a tanácsosok közül Szívós István, aki 1845-ig az aljegyzői tisztséget töltötte be,99 vagy Turkovits György, Davidovits György és Sandveber József tanácsosok, akiket az 1840-es években is hasonló funkcióban találunk.100 Vajai Lajos, aki most szállásmester lett, 1848-ban is ezt a feladatot látta el, 1847-ben pedig helyettes jegyzőként tevékenykedett.101 De felhozhatjuk példának a már korábban említett Tárnok Alajos személyét is, aki részben a Batthyány-uradalom jószágigazgatójaként, részben pedig a védegyleti mozgalom tagjaként és a takarékpénztár alapítás kapcsán tette ismertté nevét, most pedig a kórházigazgatói pozíciót kapta. Egy másik példa Spánier Ferdinánd, kórházi pénztárnok lehet, aki egyébként fűszerkereskedő és szivargyáros volt, s a városban több épülettel is rendelkezett. Tagja volt az 1837-ben megalakított „Kereskedelmi Casino" választmányának. Ő is ott buzgól- kodott a Védegylet létrehozása körül, még Kossuthtal is volt közvetlen kapcsolata. A takarékpénztár felállításán munkálkodó bizottságba ugyancsak beválasz97Halász 2006. 408. p.; Barbarits 1929/B 60. p.; a takarékpénztárról: Tripammer Gyula: Adatok a Nagykanizsai Takarékpénztár Részvénytársaság ötvenéves fennállásának történetéből. Nagykanizsa, 1895. (A kötetnek nincs oldalszámozása.)

58 Kunics 2002. 38. p.; Hermann - Molnár 2000.1. kötet 62. p.

"Halász 2006. 408. p.

100 Turkovits Györgyre lásd: Halász 2006. 406. p. és Hermann 2006. 480. p.; Davidovits Györgyre: Halász 2006. 431. p. és Barbarits 1929/B 60. p.; Sandveber Józsefre: Barbarits 1929/B 60. p.

101 Halász 2006.424. p.; Hermann 2006. 480. p.

188