Zalai történeti tanulmányok - Zalai gyűjtemény 67. (Zalaegerszeg, 2009)
Tanulmányok és források Zala megye történetéből - Foki Ibolya: Nagykanizsa társadalmi-politikai életének fő vonásai a XVIII. századtól a XIX. század közepéig
gált rengeteg élelmiszerért kapott kincstári kártérítést vette ki a takarékpénztárból, és azt használta fel erre a célra.68 Decemberben Brezani alezredes szállásának bebútorozását követelte a katonai vezetés. Kanizsa ekkor már a megye élén álló Bogyay Lajoshoz fordult segítségért. A megyefőnöktől azt a választ kapta, hogy „az ország ostromállapotba helyeztetve lévén, amennyire csak a körülmények engedik a cs[ászári] k[irályi] katonaság kívánati, melyek felsőbb rendeleteken alapulnak, általunk teljesítendőfk]." Majd azt ajánlotta a kanizsaiaknak, hogy próbálják meg a bútorokat különböző magánszemélyektől kibérelni, ő pedig igyekszik a felettes hatóságoknál közbenjárni a város ez irányú költségeinek megtérítése érdekében.69 Mindeközben a városi tisztikar továbbra is hivatalban maradt, s folyamatosan kihirdette a császári hatóságok által küldött rendeleteket.70 Novemberben az elöljáróságnak is igazolnia kellett a forradalom alatti magatartását. Az ekkor kiadott nyilatkozat pont az ellenkezője volt annak, mint amit a város a valóságban cselekedett. A tanács kijelentette, hogy a forradalom ideje alatt „az uralkodóház eránt tartozó kötelesség ösvényéről el nem távozott", a forradalmi kormány rendeletéit csak kényszer hatására hajtotta végre, a császári királyi katonaság utasításait viszont mindig pontosan és hűen teljesítette.71 Tudjuk, hogy ennek éppen a fordítottja történt. S tudjuk azt is, hogy a nyilatkozat kibocsájtása nem jelentette azt, hogy a város vezetői szembefordultak önmagukkal, s megtagadták addigi tetteiket. Az opportunizmus látszata mögött a város lakóinak korábban is tanúsított, egymás iránti szolidaritása állt. Minden bizonnyal a császári hatóságok vizsgálódásait, a polgárok esetleges meghurcoltatását és felelősségre vonását akarták elhárítani, a közösség egészét próbálták védeni a nyilatkozatban foglaltakkal. Az új közigazgatási rendszer kiépítése a megyében ténylegesen csak 1849 késő őszén, Bogyay Lajos kormánybiztosi kinevezése (1849. nov. 14.) után kezdődött meg.72 Az ennek kapcsán született intézkedések a monarchia egésze érdekeinek rendelődtek alá. A nemzetek felett álló, egységes államszervezet kiépítése jegyében végre kellett hajtani az országnak a birodalmi államszervezetbe való szerves beillesztését. Az erre vonatkozó, legfőbb irányelveket először az 1849. okt. 24-én közzétett „ideiglenes közigazgatási rendezet" foglalta össze. Az országot a katonai és polgári kormányzat egyesítésével öt katonai kerületre osztották. Egy-egy katonai kerület két-három polgári kerületet foglalt magába, a polgári ke68 Barbarits 1929/B 61. p. 69 ZML A Zalai Császári Királyi Megyehatóság iratai (Cs. Kir. Megyehat.) Levelezési jegyzőkönyv 1849. nov. 14 - 1850. jan. 26. 243. sz. 70 Hermann Róbert - Molnár András: Nagykanizsa és környéke 1848-1849-ben. Okmánytár. 1-2. kötet. Szerk. Hermann Róbert. Nagykanizsa, 2000. 2. köt. (Hermann - Molnár 2000.) 237. p. 71 Uo. 237-238. p. 72 Bogyay Lajos kinevezésére lásd: ZML Cs. Kir. Megyehat. Levelezési jegyzőkönyv 1849. nov. 14 1850. jan. 26.20., 23. sz. 180
