Csány László reformkori iratai 1817-1848 - Zalai gyűjtemény 66. (Zalaegerszeg, 2009)
Bevezetés
őriz. A keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményében öt, a sümegi Városi Múzeumban pedig négy Csány levelet találunk a reformkorból. Öt további levele (köztük egy ismeretlenhez intézett fogalmazvány) rokonai, a Csány család iratai közt, a Magyar Országos Levéltárban maradt fenn. Ugyanott, a Védegyletre vonatkozó iratok között, valamint a Zala Megyei Levéltárban Csillagh Lajos alispán iratai között is található egy-egy Csány levél. (A Zalaegerszegen kiadott „Magyar Paizs" című lapban 1914-ben kivonatosan közzétett három levél5 eredeti kézirata mindeddig nem került elő.) Csány e 39 levelet 15 ismert és négy, általunk ismeretlen személyhez írta; a legtöbbet, szám szerint nyolcat zalai barátjához, a Söjtörről származó Séllyey Elekhez, aki 1828-tól 1831-ig Zala megye másodalispánja, azután pedig a kőszegi Dunántúli Kerületi Tábla ülnöke volt.6 Csány ifjúkori barátnőjéhez, a Mihályfán élő özvegyasszonyhoz, Darvay Józsefné Spissich Katalinhoz írt levelei közül négy maradt fenn, míg három-három levelet ismerünk saját bátyja, Csány István özvegyéhez, Forintos Máriához, valamint idősebb Bogyay Józsefhez, aki Keszthelyen lakott, és 1840-től 1847-ig alszolgabíró, 1847-től 1849-ig pedig főszolgabíró volt a szántói járásban.7 (A három, csupán kivonatosan közzétett levelet Csány szent- gróti barátjához, a liberális Batthyány Károly grófhoz intézte.8) Két-két levelét Kossuth Lajoshoz, továbbá zalai barátjához és politikai harcostársához, Szabó János táblabíróhoz (Széchenyi István gróf zalai uradalmának egykori ügyészéhez, a Pesti Hírlap egyik zalai tudósítójához),9 valamint a Mihályfán élő ellenzéki táblabíróhoz, Nagy Pálhoz írta, aki 1834-től 1837-ig alszolgabíró volt a szántói járásban.10 Az alábbi címzetteknek írt levelek közül egy-egy maradt fenn: a kehidai birtokszomszéd és jó barát, Deák Ferenc, Zala megye másodalispánja, Csillagh Lajos, Somogy megye főszolgabírója, Thassy Károly, az egykori katona társ, Franz Ottinger huszárezredes, Csány gyámfia, Schmidegg Kálmán gróf nagybátyja, Pethő János, a nagykanizsai szabómester, Wajdits György, valamint a konzervatív kancelláriai tanácsos, Zsedényi Eduárd (Ede). A pusztán kivonatos közlésből ismert három reformkori Csány levél mellett korábban mindössze hét levél jelent meg nyomtatásban. A Bogyay Józsefhez írt 5 Borbély György 1914. 2. p. 6 Séllyey Elekről, illetve Csány Lászlóhoz fűződő kapcsolatáról bővebben: Molnár András: Zala megye politikai viszonyai a reformkor hajnalán - Séllyey Elek főszolgabíró feljegyzései. In: Levéltári Szemle 2001. 4. sz. 29-40. p. 7 Bogyay Józsefről: Zalai archontológia 387. p. 8 Borbély György 1914. 2. p. Batthyány Károly grófról bővebben: Béres Katalin: A Batthyányak és Zala vármegye kapcsolata a reformkorban és 1848-1849-ben. In: Pártvezér, miniszterelnök, vértanú. Tudományos emlékülés a 200 éve született Batthyány Lajos miniszterelnök tiszteletére. (Szerk. Molnár András) Bp. - Zalaegerszeg, 2008. 93-110. p. 9 Szabó Jánosról bővebben: Molnár András: Zalalövő története 1790-1849. In: Zalalövő története az ókortól napjainkig. (Szerk. Molnár András) Zalalövő, 1998. 259-261. p. 10 Nagy Pálról: Zalai archontológia 454. p. 7
