Csány László reformkori iratai 1817-1848 - Zalai gyűjtemény 66. (Zalaegerszeg, 2009)
Bevezetés
rálisok 1844. december 2-ai nyilatkozatát a közteherviselés, illetve a nemesi adófizetés támogatásáról.35 Csány reformkori írásai közül - az eleve sajtóban megjelent cikkektől, és az ott is közzétett, adófizetést vállaló nyilatkozattól eltekintve - teljes terjedelemben csupán az 1844. decemberi, adózás melletti nyilatkozat jelent meg nyomtatásban: előbb Viszota Gyula adta ki egy Széchenyihez került (jelenleg ismeretlen helyen található) másolat nyomán, azután magunk publikáltuk a zalavári másolat alapján.36 Mindezek mellett Csány-életrajzunkban idéztük még az 1831. április 8-ai nyilatkozat, az 1842. szeptember 22-ei vezércikk, az 1842. október 6-ai vitacikk és az 1844. január 14-ei válaszcikk egy-egy részletét is.37 Könyvünk második fejezetében a Csány Lászlóhoz írt reformkori levelekből közlünk bőséges válogatást. A válogatás során arra törekedtünk, hogy elsősorban az országos és Zala megyei közéletre, valamint Csány László személyére, tevékenységére vonatkozó, jelentősebb leveleket tegyük közzé. Ezért közöltünk néhány nehezen, vagy csak hiányosan olvasható, ám fontos tartalmú levelet, és ezért maradtak ki válogatásunkból a Csány rokonságához tartozó Püspöky família, vagy a gróf Schmidegg család magánügyeivel (gazdálkodásával, anyagi gondokkal, adósságokkal és betegségekkel) foglalkozó levelek, köztük például Csány gyámfia, Schmidegg Kálmán gróf magánéleti problémákkal vagy Baranya megyei ügyekkel foglalkozó, máskülönben érdekes levelei is. A közlésre kiválogatott 117 levél túlnyomó többsége (összesen 113 db) Csány kormánybiztosi iratai mellett, a Magyar Országos Levéltárban található. Hármat (Lónyay János 1826. szeptember 7-ei, Szabó János 1837. augusztus 12-ei és Tolnay Károly 1848. március 3-ai levelét) ugyanonnan, a Csányi család levéltárából, egyet pedig (Kossuth Lajos 1845. május 9-ei levelét) a Zala Megyei Levéltár egyedi vegyes iratainak gyűjteményéből közlünk.38 A kötetünkbe felvett legkorábbi levél 1826. szeptember 7-én, a legkésőbbi 1848. március 3-án kelt, és három korai levél kivételével az 1840-es években, 1841 és 1848 között keletkeztek. A levelek több mint felét (a 117-ből 59-et) 1843-ban, a nemesi adózás körüli politikai küzdelmek kapcsán intézték Csányhoz. E 117 levelet összesen 66 különböző személy írta. Többségük, 49 fő Zala megyei volt, míg 17 fő más megyében élt és tevékenykedett. Közülük Szabó János táblabírótól, Csány zalai barátjától és politikai harcostársától származik a legtöbb levél, szám szerint 16 darab. Hat-hat levelet közlünk Kossuth Lajostól, valamint Zalabéri Horváth János cs. kir. kamarástól, aki az 1840-es években Csány László35 Lásd az 1/51. sz. dokumentumot! 36 Viszota Gyula 2. köt. LXXXVII. p., Molnár András 1990. 48-49. p. 37 Molnár András 1990.18., 28-29., 34-36. p. 38 Lásd a II/1., 3. és 101. sz. dokumentumot! 11
