Csány László reformkori iratai 1817-1848 - Zalai gyűjtemény 66. (Zalaegerszeg, 2009)
Bevezetés
pedig a Szemere-kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztere lett. A szabadságharc leverése után orosz fogságba került, ők azonban átadták az osztrákoknak, akik haditörvényszék elé állították. A pesti hadbíróság előtt indított perben felségárulásért kötél általi halálra és vagyonelkobzásra ítélték, és 1849. október 10-én Pesten kivégezték.1 Csány László 1848/1849. évi kormánybiztosi és miniszteri iratainak (1848. március 15. és 1849. október 9. között keletkezett leveleinek, jelentéseinek, felhívásainak és hirdetményeinek) eddigi legteljesebb, közel 700 dokumentumot felölelő válogatását Hermann Róbert tette közzé két kötetben, a Zala Megyei Levéltár „Zalai Gyűjtemény" című kiadványsorozatában 1998-ban.2 E dokumentumkötetekben - saját becslése szerint - Csány 1848/1849-es irathagyatékának legfeljebb egyharmadát jelentette meg terjedelmi és időbeli korlátok, valamint egyéb okok miatt.3 Indokolt tehát mind e kutatómunka folytatása, mind pedig Csány reformkori, ám eddig csak kisebb részben publikált iratanyagának összegyűjtése és közzététele is. Csány László 1848 előtti iratai fontos forrásai a reformkor politika- és társadalomtörténetének. Könyvünk első fejezete teljességre törekvőén adja közre Csány saját, 1817. június 23. és 1848. március 9. között keletkezett leveleit, beszédeit és írásait, a második fejezet pedig bő válogatást tesz közzé Csány reformkori irathagyatékából, a hozzá 1826. szeptember 7. és 1848. március 3. között intézett levelekből. Az első fejezet 86 dokumentumának közel felét a levelek teszik ki, noha Csány 1848. március 15-ét megelőzően írt, minden bizonnyal számos4 levele közül mindössze 36 levél eredeti kéziratát (22 tisztázatát, 13 fogalmazványát és egy másolatát), valamint három további levél kivonatos közlését ismerjük. E 39 levél közül 36-ot 1817. június 23. és 1848. március 9. között írt, míg három, keltezetlen levél dátumát nem sikerült megállapítani. Csány reformkori levelei legnagyobb számban (12 fogalmazvány) saját kormánybiztosi iratai között, a Magyar Országos Levéltárban maradtak fenn, és a Séllyey család levéltára - mely a Zala Megyei Levéltárban található - is viszonylag sok, összesen nyolc, tőle származó levelet 1 Csány László életrajzának eddigi legfontosabb összefoglalásai: Novák Mihály 267-325. p., Eissen Gyula 5-77. p., Barta István: Csányi László, a szabadságharc kormánybiztosa. Kandidátusi értekezés kézirata, 214 p. (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár.), Barta István 1952. 593-687. p., Kossuth kormánybiztosa 5-287. p. A legutóbbi, Hermann Róbert által készített rövid életrajzok: Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. (Szerk. Pálmány Béla) Bp., 2002. 170-172. p., Vértanúk könyve. A magyar forradalom és szabadságharc mártírjai 1848-1854. (Szerk. Hermann Róbert) Bp., 2007. 233-239. p. 2 Csány kormánybiztosi iratai 1. köt. 432 p., 2. köt. 399 p. 3 Csány kormánybiztosi iratai 1. köt. 13. p. 4 Csány reformkori kapcsolatrendszerére, levelezésének gazdagságára, illetve az általa írt levelek nagy számára a kormánybiztosi iratai mellett fennmaradt, 1848 előtt hozzá intézett levelekből is következtethetünk. Vö. MOL H103.19. d. 6
