Csány László reformkori iratai 1817-1848 - Zalai gyűjtemény 66. (Zalaegerszeg, 2009)
II. Csány Lászlóhoz írt levelek 1826-1848 - Levelek 1844-1848
nem lehet, mert a gyárvállalatnak az ő munkájával előidézett nyereségében nem részesül. Oly gyárvállalatok létrehozásával szükséges a productio növelését előmozdítani, melyeknek nyereségében a termesztő, kinek termesztménye ott feldolgoz- tatik, s a gyármunkás, ki munkájával nyersterméket értékesíteni segíti, aránylag szintúgy részesüljön, mint a tőkepénzes, ki pénzét a gyárvállalatba fekteti. A dolog alapelvei következők. Megállapodván abban, hogy egy bizonyos vidék minő nemére a gyáriparnak nyújt egyébb kellékek mellett elegendő nyersanyagot, megtetetik a számvetés, mennyi pénz kell a gyárépületre, gyárfelszerelésre s azon forgalomra, mely a következő második alapelv mellett szükséges. Ez összeszereztetvén, ezen tőkepénz tulajdonosai részvényeik útján a vállalat tiszta nyereségében osztoznak, de csak osztoznak, nem egyedül kapják azt. Második alapelvül állíttatik fel, hogy azon mezei gazdák, kik időnként a gyárminőségnek megfelelő nyersterményeiket a gyárnak eladják, termesztményök alku szerénti árának 2/ 3-át vagy 3/4-ét előlegezésül, vagy körülmény szerint egészen is nyomban kikapják ugyan, de ezért a gyárnak eladott termesztményök egész árával azon évben szinte részvényeseknek tekéntetnek, s ami nyereséget nyújtand az évi mérleg, abban arány szerint részesülnek. A gyártás általi értékesítésnek haszna tehát a földmívelőre is közvetlen kiterjedő. Harmadik tényezője a gyárvállalati nyereségnek a gyármunkás, ki a vállalathoz sem pénzzel, sem termesztmény- nyel nem járulhat ugyan, de járul munkájával. Munkájának bére kifizettetik, de azon munkának értéke szintúgy részvénynek tekintetik, melynek aránya szerént a mérleg nyereségben osztozik. E dolgot világosabbá teendi[k] a tőkepénzesekre, termesztőkre és gyármunkásokra nézvést az eredeti levélben felhozott többrendbeli példák: -405 Azokból a tisztelt bizottmány látni fogja, miként az egész rendszer igen egyszerű, s sokkal is egyszerűbb, mint például a M[agyar] Keresk[edelmi] Társaság406 könyvvitele, hol az 1300 részvényes közül mindeniknek külön lapja van, melyben kamatjai, melyeket kap, s osztalékai javára, késedelmi kamatjai terhére iratnak, s azonkívül minden külön repce, gabona, gyapjú, bor, váltó, hitellevél, szállítás s a t[öbbi] üzletnek külön lapja van. Ezen rendszernek jótékonyságát minden egyes tag áltlátandja, hogyha a vidékek minősége szerént itt lisztgyárok, amott gyapjú, len, kender, dohány, selyem, bőr, sertéshús sózó s a t[öbbi] gyárak ezen rendszer alapján felállíttatnak; minő lökést adand ez a köznemzeti vagyonságnak, mennyire emeli a földmíves jövedelmét, mennyire biztosítja a szegény közmunkás existentiáját,407 minő ösztönt 405 A példák e kivonatos levélből hiányoznak. 406 a Magyar Kereskedelmi Társaság hivatalosan 1844. május 5-én alakult meg Pozsonyban. 407 Megélhetését. 316
