Csány László reformkori iratai 1817-1848 - Zalai gyűjtemény 66. (Zalaegerszeg, 2009)

I. Csány László levelei, beszédei, írásai 1817-1848

A megye nemességének nagy része meg van győződve, hogy szónok barátjok, tehát tartózkodás nélkül szólal fel szemébe kimondani az igazságot: ott, ahol ész, tapasztalással párosult észtehetség kívántatik, ott a tudatlan tömeg nincs helyén. Nem azt akarja mondani, hogy a köznemesség talán nem jogszerűleg foglalja el helyét a gyűlésen; bár szabad akaratjából többször megjelenne itt, hogy tanulná meg, hogyan kell a szabadsággal élni, de nem visszaélni. Az egész hon századok óta azt tartotta, néhány megyék, melyek a főispányok vagy helyettesek ármá­nyainak hullottak áldozatul, azt tanúsítják, hogy a tanácskozásokban a tudatlan tömegek csak a magok szerencsétlenségekre lépnek fel. Azért valamint örömmel látja a nemességet a gyűlésen leginkább azért, hogy bizalommal lássa, miként ke­zeltetik az igazság, de fájdalom dúlja keblét, ha szenvedélyes izgatással vezettetik az oda. Hát odajutott-e már Zala megye, hogy ez is, mint több megyék, egészen a nyers erőszak táborába aljasuljon? Azt hitte szónok, hogy Zalának szelleme ma­gát annyira megalapította, hogy egy-két embernek ármánya azt megrendíthetni nem fogja. Figyelmezteti a nemességet, higgye el azt, hogy midőn a szükség úgy kívánja, hogy szabadalmaink mellett szót emeljünk, de ne csak szót emeljünk, hanem tettel is akaratunkat a szabadságnak fenntartására megbizonyítsuk, mi mindég be fogjuk tölteni helyünket. Ne engedje tehát magát beizgatni, mintha minket meg akarna tanácskozásinkban tántorítni, mert mi mindég helyünkön fo­gunk állani. Azért bizalom urak, egész mértékben, míg azt megérdemeljük; ha meg nem érdemeljük, emeljenek szót. Az egyes ember, hogy bátorságban nem lesz köztünk, azt szónok tagadja, mert nyomorult gyávaságnak tartaná, ha az egyes ember köztünk személyes bátorság hiányában meg nem jelenhetne. Ezekre akarta figyelmeztetni a köznemességet, s azoknak főnökeit,667 kik azo­kat becsődítették. Gyorsírói jegyzőkönyv eredeti tisztázata. ZML kgy. ir. 1846:3894. Közli: Pesti Hírlap 1846. szep­tember 27. (751. sz.) 209. p. Részleteit idézi: Novák Mihály 287. p., Kónyi Manó 1882. 1. köt. 598. p. (Kónyi Manó 1903. 2. köt. 142. p.), Molnár András 1990. 59. p. Q Mikor Zala megyére oly vétek rovatik, hogy haragból, bosszúból, gyűlölségből hoz ítéletet, szónok felrázkódik szívében, mert oly igen szereti becsülve, tisztelve látni Zala megyét, melynek ő is egyik tagja, s melynek becsületére egy-egy pará­nyit hozni mindig fő törekvése volt. Hertelendy668 úr személye eránti gyűlölség­ből eredeti részrehajlással vádol bennünket, de vigasztalja szónokot az, hogy a 667 Forintos Györgyöt és társait. 668 Hertelendy Károly, aki hanyagul kezelte a Kelemen-hagyatékot. 139

Next

/
Oldalképek
Tartalom