Csány László reformkori iratai 1817-1848 - Zalai gyűjtemény 66. (Zalaegerszeg, 2009)
I. Csány László levelei, beszédei, írásai 1817-1848
ről pártolást nem nyert, sőt feleletre sem méltatott, és a haza közkívánata a Lajtán túl621 szokottan visszhangra nem talált, mert amint mi felírásunkban egyenesen kimondottuk, a kártyákat, melyekkel a vétkes játék űzetett, a kormány maga is keverte, miáltal a felülről kegyelt illír622 pártnak nemcsak száma, de vakmerősége is annyira nevelkedett, hogy annak az anyaországhoz hív horvát felekezet ellen vérontásra fajult rakoncátlanságai a napi jelenetekhez tartoztak. A jó ügynek baráti nemcsak személyes, egyéni törvényes joguk gyakorlása tekintetéből üldöztettek, de életökre nézve is folytonosan veszélyeztettek; mi volt tehát természetesebb, minthogy részökről panasz a panaszt érte, amíg utoljára azoknak halmaza és az országgyűlésének közeledése a kormányt csakugyan rábírta, hogy tegyen, vagy legalább látszasson tenni valamit. Tett is, királyi biztost küldött Zágrábba,623 de korántsem azért, hogy az a dolgok belsejét, az illír dühöngések mélyebben rejlő indokait, s minőségök bélyegekkel?]624 megismerkedni, s a közönséget megismerkedtetni törekedjen, hanem azért, hogy a tisztválasztási kiszökéseket vizsgálja meg. A dolog természeténél fogva ezek vizsgálatánál sem maradhatott éréntetlenül a veszedelmesebb, titkosabb törekvés. Azonban a királyi biztos jelentésének foglalatját nem tudhatjuk; de hogy az sem a kormánynak, sem az illír pártnak ínyére nem lehet, azt bizonyítja azon körülmény, hogy annak tartalmát a kormány, jóllehet annak közlésére többszer felhivatott, óvatosan titkolja. A vétkek nagyságát és sokaságát képzelhetjük, mikor a kormány legalább szemfényvesztésre kötelesnek érezte magát az illírek főnökeinek egyikét, a zágrábi volt főispánt625 hivatalátul felmenteni. Egyébként az egészet tekintve, a dolgok a királyi biztos vizsgálata után is előbbi zavaros állásukban hagyattak, és azon felekezet, mely az anyaországhoz a mindennapi veszélyek között vérének ontásával is ernyedetlen hívséggel ragaszkodott, továbbá is folytonos üldözéseknek tárgya maradott, mert a kormány, mely magyar honunkban mit sem jelentő, üres szavakért is a törvényes formák lerontásával a vérpadnál kínzóbb helyekre hurcolt ártatlanokat áldozatul, amott a Részekben626 a jog támadásnak, a vérontásnak vétkeivel űzött merényeket sem tartotta szükségesnek a törvénynek igazságos fegyverével megbosszulni, minek legközelebbi szomorú következése az lön, hogy a [magyar] párt nemessége az országgyűlését megelőző tartományi 621 Az osztrák örökös tartományokban, Ausztriában. 622 Magyarellenes horvát nacionalista. 623 Az uralkodó Siskovics Józsefet, Verőce vármegye főispánját küldte ki királyi biztosként Zágráb vármegye 1842. május 31-ei tisztújításának kivizsgálására. 624 Bizonytalan olvasat. 625 Haller Ferenc gróf (1796-1875), 1844-től 1845-ig Zágráb vármegye főispánja, 1842-től horvát bán. Utóbbi tisztségéből 1845. október 24-én mentette fel az uralkodó. 626 Magyarország kapcsolt részeiben, azaz Horvátországban. 131
