Kardos Ferenc: „Veszedelmes habok között látszatik életünk forogni”. Források a zalai cigányság 18. századi történetéhez - Zalai gyűjtemény 65. (Zalaegerszeg, 2008)
Bevető: Források és adatok cigány közösségekről a 18. századi Zalából
FORRÁSOK ÉS ADATOK A CIGÁNY KÖZÖSSÉGEKRŐL A 18. SZÁZADI ZALÁBÓL Bevezető A zalai cigányság közép- és újkori történetének összefoglalására rendszeres kutatás hiánya, az eddig közölt források csekély száma miatt nincs mód. Úgy véljük, hogy még forráskiadványunk sem teszi lehetővé ezt, csak adataival elindíthatja az erre törekvő történeti, néprajzi kutatásokat. Ezért e bevezető tanulmány célja az eddig publikált források említésén túl elsősorban az itt közölt forráscsoportok történeti hátterének megrajzolása. A források típusai és viszonya a cigánysághoz A 18. században saját írásbeliséggel nem rendelkező cigányság nem hozott, hozhatott létre saját „belső" forrásokat, az iratok többnyire az uralkodók, vagy a Helytartótanács által kiadott rendelkezések okán keletkeztek. Tóth Péter fent idézett írásában bőven szól az iratok keletkezésekor fennálló, tartalmukat kevésbé vagy erőteljesebben befolyásoló más tényezőkről: érdektelenségről, értetlenségről, rossz értelmezésekről, esetleges előítéletességről,10 így ezekről most nem teszünk említést. Csak azt, a forráskritika szempontjából fontos kérdést vetjük föl, hogy ezek a cigány közösségek, emberek közvetlenül vagy közvetve részt vettek-e a róluk tudósító iratok létrejöttében. A források túlnyomó többsége az irat tartalmát is meghatározó céllal, a forrásban szereplő cigány közösség vagy személy akaratán (néha tudtán) kívül jött létre. Azonban, az itt közölt források alapján, három típus különíthető el a források és a forrásokban szereplő cigány személyek, közösségek viszonyát illetően. 1. Vannak forrástípusok, melyek nem igényelték a cigány közösségek semmiféle részvételét: például rájuk vonatkozó szabályok, rendeletek, statútumok (itt az I. fejezetben), adminisztrációs okból készült iratok (például az itt közölt, a cigány gyermekek tartásáért kifizetett járandóságok listái és elismer- vényei). Ezekben a forrásokban csak arról kapunk adatot, túl az előforduló cigány család- és személyneveken, hogy a korabeli cigányság életmódjáról, jogi és társadalmi helyzetéről általában mi az uralkodó és tanácsadói köre véleménye, illetve a vármegyék és a települések irányítóinak vélekedése. Jellemző ío TÓTH P. 1998. 42-43. p. 9
