Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
A kormánypárti képviselők kampányának középpontjában olyan ígéretek álltak, amelyek szerint az országban meginduló gazdasági fejlődésből a sokáig mellőzött Zala megyének is végre ki kell vennie a részét. Ezért kell kormánypárti képviselőt választani, hogy az ki tudja verekedni saját körzetének a különböző juttatásokat. Erre egy ellenzéki jelöltnek nincs esélye, ezért értelmetlen ilyen helyzetben azt megválasztani. Ezért „ejtette" Zalaegerszeg is korábbi képviselőjét, Farkas Tibort, és álltak egységesen Kray István mögé a jobboldali pártok. Farkas agrárpárti elkötelezettségével nem volt elég kormánypárti, ezért személye alkalmatlanná vált. Érdekességként kell megemlíteni, hogy Farkas Tibor kampányának vezetője az a Briglevics Károly volt, aki az előző választáson még ellenfeleként indult! Briglevics csatlakozása - aki a múlt választás óta Zalaegerszegen ügyvédként tevékenykedett - azt jelentette, hogy a társadalom liberális csoportjai is Farkast támogathatják. Pehm apátplébános egy választási gyűlésen Kray kiválasztása kapcsán így fogalmazott: „A KGSZP is szívvel-lélekkel Kray Istvánt támogatja. Támogatja a jelöltet, mert 1867 óta ő az első fecske, aki vármegyei és városi politikát hirdet. 1867 óta mi csak országos politikát csináltunk, pedig jobb lett volna megyei politikát követni. Akkor nem maradtunk volna 100 évvel vissza, míg a többi dunántúli város mérföldes csizmákkal haladt előre."183 Az apátplébános arra célzott, hogy Zala megye mindig a nemzeti érdekeket helyezte előtérbe és mindent ennek rendelt alá. Az ellenzéki képviselők megválasztásával saját érdekeit áldozta fel az országos érdekek oltárán. Jelentős súllyal esett latba ebben az összefüggésben az, hogy a jelölt milyen kormányzati befolyással bír (ld. Kállay és Kray). Kray István beszédeiben hangsúlyozta is, hogy amikor Zala megyébe érkezett, mennyire megdöbbentették az itt látható elmaradott viszonyok. Lesújtó volt számára látni a rossz és télen járhatatlan utakat, a düledező vidéki iskolákat, a kevés kórházat, vízvezetékek és csatornák hiányát. Válaszként programjában hatalmas perspektívát és bíztató jövőképet vázolt fel: „Zalaegerszeg ne maradjon le a magyar haza városai között, de emelkedjék ki azok sorából arra a fokra, amelyen mi azt látni szeretnők, s legyen Déldunántúl első ipari és kereskedelmi gócpontja."184 ígéretei is ezt a tervet körvonalazták, megfogalmazta a vasúti fővonal kiépítésének szükségességét, egy Zalaegerszegen felállítandó vámkirendeltséget, az utak karbantartását, kórház építését. Ez valóban kézzel fogható, pragmatikus program volt, ami az adott belpolitikai környezetben vonzó lehetett a választók számára, s egyben hitelesen hangozhatott egy magas rangú kormányzati tisztviselő szájából. Emellett Kray nem felejtette el hangsúlyozni legitimista elkötelezettségét, valamint egyéb szociális intézkedések fontosságát sem, pl. gondoskodást a hadirokkantakról, hadiárvákról, a lakásínség enyhítését. 183 Zalamegyei Újság, 1926. november 30. 184 Uo. 77
