Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
tény Egyesülés többségi pártjának vezetői, Huszár Károly korábbi miniszterelnök, és Ernszt Sándor a továbbra is hasonló néven szereplő pártot (KNEP) alapították meg. A másik legitimista csoportosulást Friedrich István - szintén exminiszterel- nök - és ifjabb Andrássy Gyula gróf neve fémjelezte, ők a Keresztény Földmíves- és Polgári Pártot hozták létre. A két csoport között inkább személyi, mint elvi ellentétek voltak, de mivel Zala megyében mindkettő állított jelöltet, szükséges megnevezni őket. A továbbiakban az egyszerűség kedvéért a vezetőik neve alapján emlegetjük őket. , A Huszár - Ernszt - féle KNEP jelöltjei: Keszthely: Reischl Richárd Lenti: Túri Béla Pacsa: Bartos János Zalaszentgrót: Tarányi Ferenc E párt esetében Zala megyében az a sajátos helyzet állt elő, hogy képviselőik egy kivétellel a korábbi kormánypártban politizáltak. Az új jelölt, Bartos János a Felvidékről származott, ő is ízig-vérig kereszténypárti politikus volt. 1911-ben néppárti programmal lett országgyűlési képviselő. Már a háború előtt részt vett keresztényszocialista mozgalmakban, 1908-ban pedig Budapesten, a Katolikus Népszövetség titkára lett. A Tanácsköztársaság bukása után a keresztényszocialista párt vezetői között találjuk,135 majd a kormány Észak-Dunántúl kormánybiztosának nevezte ki. 1920-ban az ugodi választókerület képviselője volt, a KNEP jelöltjeként. Andrássy-Friedrich párt: Zalaegerszeg: Friedrich István volt miniszterelnök Zalaszentgrót: Fangler Béla volt képviselő A másik legitimista párt jelöltjeit csupán két fő, egyik vezére, valamint Fangler személyében helybeli képviselő alkotta. Ők már határozott ellenzéki magatartást tanúsítottak, oly annyira, hogy Fangler ellen kampánybeszédei miatt eljárás is indult. A nemzetgyűlésben egyike volt a legradikálisabb elképzeléseket hangoztató antiszemita képviselőknek (68. sz. dokumentum). Most is a „felekezeti béke megbontása" volt a vád ellene, csakhogy ezúttal ez nem a zsidó vallást jelentette. Batyk községben tartott beszédében a kormányról szólva a következőket mondta: „Idejöttek Erdélyből ezek a protestáns urak és itt protestáns politikát akarnak a nyakunkra hozni, ami ellen kötelessége minden katolikus embernek 135 Gergely 1976. 234. p. 57
