Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)

Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.

„A Zalavármegye már émelygőssé váló bókolása minden államival szemben nem fog kamatozni. Teljes jóindulattal közlöm, hogy úgy értesültem, hogy ezen önérzetsorvasztás nem lesz honorálva, mert a katolikus Gömbösiáda és Rakovsz- kyáda a megyében annyira úrrá lett, hogy a katolikus főispán is ellene van a szub­venciónak, természetesen az alispánnal együtt.82 Vagy reményli a Zalavármegye, hogy ezek a Pehm - Fangier - Czobor - Sipos társasággal83 együtt meg fognak bukni? A mai nappal lemondtam a Zalamegyei Újságról és a Zalavármegyéről is. Jobb nem látni és nem hallani ma semmit itthon. Igaz, hogy ez struccpolitika, de hát jöhet még egy fordított számum is, amely elfújja a homokot, amibe fejemet dugtam." Mint a helyi viszonyokra kiváltképp jellemzőt, jónak találtam e levelet Méltó­ságoddal közölni, hogy ennek kapcsán ismét rámutassak jellegzetes helyi viszo­nyaink egyik másik tünetére. Páslek Lajos nálunk a múlt év kora tavaszán megszervezte a kisgazdapártot. Úgy látszott, uralta is a helyzetet, a zalaegerszegi választókerület szavazói túl­nyomó részben őt tekintették vezérükül, s ha a nemzetgyűlési képviselőválasz­táskor elfogadta volna a jelölést, a legnagyobb valószínűség szerint el is nyerte volna a többséget. Az ő jelöltje azonban Mayer János, a kisgazdapárt elnöke volt. Ennek a jelölésnek azonban útját állotta Kolbenschlag Béla volt főispánunk, aki szerelmes volt Farkas Tiborba, és minden áron ennek a hivatalos jelölését szor­galmazta, leszerelvén - velem együtt - sokakat, akik kifejezetten egységes pár­ti kiemelkedő politikus jelölését tartottuk célszerűnek. Farkas Tibor választása nagy-nehezen sikerült. Sokunknak nem nagy örömünk volt benne. Ezek közé tar­tozik Páslek Lajos is. Most Tarányi Ferenc a főispánunk, aki nem egységes párti, hanem keresztény Ernst-párti, alispánunk Body Zoltán pedig vérbeli legitimista, Friedrich-párti, s a helyi viszonylatokban Pehm-párti, aki pedig viselkedésével napról-napra zavarja a felekezetek közti békét és egyetértést, s úgynevezett „sekrestyés" papi működé­sével saját hívei előtt is napról napra veszíti a közbecsülést és közszeretetét. Kire számítson a Zalavármegye ilyen körülmények között, ha nem a kormány­ra! Lapunk első számában nyíltan hirdettük, hogy gróf Bethlent és kormányát támogató egységes párti lap kívánunk lenni, s ezt az ígéretünket be is váltottuk. Érzéseinkben és közéleti tevékenységünkben - mondhatom - jobban támogat­tuk a kormányt, mint akár Kolbenschlag, akár Tarányi. S ennek eredménye ab­ban mutatkozik, hogy a kormány - nem tudjuk: miért? de sejtjük, hogy főispáni 82 A vidéki kormánypárti lapokat a kormány rendszeres havi támogatásban, szubvencióban része­sítette. 83 Czobor Mátyás polgármester, Fangler Béla volt nemzetgyűlési képviselő és Siposs Dezső zala­egerszegi vállalkozó, városi virilis Pehm József plébános bizalmas híveinek számítottak. 317

Next

/
Oldalképek
Tartalom