Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)

Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931

alkotta (Farkas Tibor, Csertán Ferenc, Novák János, Thassy Lajos és Kristóf, Der- varics Ákos, Sümeghy József, Deák Károly, stb.) Esetükben ugyancsak régi nemesi családokról van szó, a zalai köznemesek leszármazottairól. A harmadik csoport is ebből a származási körből került ki, ezt a jelentékenyebb földbirtokkal nem rendelkező állami és vármegyei tisztviselők, illetve néhány esetben ügyvédi hiva­tást űző személyek alkották, (pl. Árvay Lajos volt alispán, Thassy Gábor várm. tiszti főorvos, Csák Károly várm. tiszti főügyész, Udvardy Jenő zalaegerszegi fő­ügyész, Ódor Géza pénzügyigazgató, Hajós Kálmán ügyvéd, stb., de ide sorolha­tó a vármegye főszolgabírói kara is). Végül a negyedik csoportot azok az egyházi személyek alkották, akik hivatásuk mellett komolyabb politikai szerepet is vállal­tak, e körbe csupán néhány személy tartozott (Kroller Miksa zalavári és Csóthy Géza murakeresztúri apátok, Pehm József zalaegerszegi plébános). Ezek a sze­mélyek tartották kezükben és irányították a vármegye valamennyi közigazgatási és politikai-hatalmi intézményét: a vármegyei törvényhatósági és a közigazgatási bizottságot, a gazdasági egyesületet, a választási bizottságokat, a különböző köz­igazgatási-hivatali pozíciókat, stb.207 Ezek az adatok igazolják azt a szemléletes képet, amelyet Weis István adott a korabeli vármegyei társadalom politikai elitjé­ről: „A vármegyeház körül csoportosulók magját a vármegyei tisztviselői kar és azok családja alkotja, hátvédjük a környék közép- és nagybirtokos osztálya, amely rövid városi látogatásai alkalmával csak velők érintkezik és amelynek neve, befo­lyása és költekezése a város kereskedő és iparos köreiben irigység, de tisztelet tárgya. [...] A hatóságok vezetői (törvényszéki elnök, kir. ügyész, pénzügyigaz­gató, gazdasági felügyelő), hacsak személyükben valami komikus vonás nincs, bebocsáttatást nyernek családostul még abban az esetben is, ha erősen polgári hangzású nevet viselnek. [...] Ez a réteg, a notabilitások köre dönt minden társas érintkezési kérdésben és hajtja keresztül az akaratát igen gyakran a közügyek­ben is."208 A vármegye politikai struktúrája - akárcsak országos vonatkozásban - a tör­ténelmi osztályok uralmi igényeit tükrözte. Ezt a helyzetet, megintcsak párhuza­mosan a magyar társadalom egészében kialakult helyzettel, elfogadta a megye - jobbára zsidó származású - tőkés vállalkozói rétege is. Hiába keressük a várme­207 Ez még olyan intézményekre is érvényes, mint például a vármegyei vasúti bizottság, amelynek 1924-ben a következő személyek voltak a tagjai: Leidl Henrik, Bedegi Gábor, Reischl Richárd, Mala- tinszky Ferenc, Oltay Guidó, Csóthy Géza, Dervarics Ákos, Bosnyák Géza, Szentmihályi Dezső, ifj. Thassy Imre, Tarányi Ferenc, Eitner Zsigmond, Mesterházy Jenő, Plihál Viktor, Ódor Géza, Thassy Gábor, Thassy Kristóf és Csák Károly vagy a vármegyei közegészségügyi bizottság (1925): Oltay Lász­ló, Csertán Ferenc, Dervarics Ákos, Szentmihályi Dezső, Malatinszky Ferenc, Kroller Miksa, Udvardy Jenő, Eitner Jenő, Eitner Sándor, Thassy Kristóf, Thassy Imre, Hajós Kálmán, Farkas Gábor és Mester­házy Jenő. Kivételt képezett viszont a két város, Nagykanizsa és Zalaegerszeg polgármesteri funkció­ja, melyeket a korszakban végig polgári származású személyek töltöttek be. 208 Weis 1930. 56. p. 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom