Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)

Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931

hatalom akaratának érvényesítéséhez. Óriási feladat hárult tehát rájuk az új állam- hatalmi rend kiépítése és megerősítése érdekében. Ennek keretében kulcsfontosságú intézkedés volt a közigazgatás helyreállítása és instrukciókkal való ellátása, valamint a Tanácsköztársasággal való végleges leszámolás. Utóbbi alatt a tanácshatalom intézkedéseinek eltörlését, visszavonását és kommunista érzelmű vagy velük együttműködő szexnélyek felelősségre vonását kellett érteni.

Ennek keretébeír zajlottak az ún. igazoló eljárások is. A vármegye törvény- hatósági bizottsága szeptember 13-i ülésén igazoló választmányokat állított fel valameirnyi járásbair. Ezek a bizottságok az ellenőrzés alá vett személyek tevé- kexrységét vizsgálták a Taxrácsköztársaság időszakában. A bizottságokba delegált személyek névsora a régi-új hatalmi elit összetételét mutatta.55 A bizottságok járásonként vizsgálták meg a közigazgatási tisztviselők és a törvényhatósági bizottságok tagjaiirak tevékeirységét. A leggyakoribb vád az volt, hogy az illető valami- lyeir állást vállalt a kommunizmus időszakábaxr. Ezek az állások jórészt szakmai jellegűek voltak, a bizottság azoxrbaxr ezeket is elítélendőnek tartotta, helyes magatartásnak - a tevőleges ellenforradalmi cselekedet mellett - a passzív rezisztenciát fogadták el. A legnagyobb vihart a vármegyei törvényhatósági bizottság hat tagjának megbélyegzése váltotta ki. Berényi Bélát, Elek Ernőt, Bartha Lászlót, Török Bertalant, Havas Hugót és Reichenfeld Gyulát a bizottság a tanácshatalommal való tevőleges együttműködéssel vádolta, és kimoirdta, hogy „a kommunizmus alatti magatartásukat elítéli, velők tovább együttműködni nem óhajt, s elvárja, hogy ezen jogukkal élni írem fogirak."56 Elek Ernő esetébeír látható (50. sz. dokumentum), hogy az állás betöltését a bizottság abban az esetben is elítélendőnek tartotta, ha az illető személy azt a gazdasági működés folytonosságának biztosítása érdekében vállalta el. Az ítélet ellen Bartha és Elek Ernő a belügyminiszterhez intézett fellebbezéssel élt, előbbi egyenesen úgy fogalmazott beadványában,

55 Mások mellett a következő, részben már ismerős személyek nevei bukkannak fel a bizottság tagjai között: Bedegi Gábor, Bosnyák Géza, Csóthy Géza apát, Eitner Sándor, Faits Lajos, Forster Elek, Gyö- mörey Sándor, Lénárd János, Malatinszky Ferenc, Paslek Lajos, dr. Plihál Viktor, Reischl Richárd, Stromszky Ernő, Szekeres József, Szentmihályi Dezső, dr. Tamás János, dr. Tarányi Ferenc, Thassy Kristóf, Ujváry Géza. E nevek a későbbiekben állandó szereplői a politikai hatalom különböző intézményeinek. Természetesen zsidó vallású vagy származású személy a tagok között nem volt.

56 Zalavármegyei Hivatalos Lap 1919. 51. p. A vád szerint: „Reichenfeld Gyula önként belépett a termelőszövetkezetbe presszió nélkül, s működéséért ott fizetést vett fel.'' „Elek Ernő a termelőszövetkezetnél ügyosztályvezető és alsózalavármegyei állattenyésztési főfelügyelő volt, értesülés szerint ezen beosztásában befolyását a gazdaközönség érdekében érvényesítette." Berényi Béla bűne az volt, hogy egy Budapestre küldött magánlevelében azt írta, hogy jó lenne, ha Keszthelyt is megszállnák a románok. Tette ezt azért, mert a helyi zsidó hitközség elöljárójaként pogromtól tartott a község területén. Esetükben az elítélő határozatban vélhetőleg nagy szerepe volt zsidó származásuknak. Bartha László 1919. április 1-jén a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület elnökeként írásban felajánlotta együttműködését a megyei direktóriumnak. Török Bertalan pákái tanító, a helyi, falusi tanács, Havas Hugó pedig a nagykanizsai direktórium tagja volt. ZVTIB. 6/1919.

32