Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
direktóriumi vezetőktől (Vigh, Dandy, Varga) szabad kezet kapott.47 A szervezeti rend kiépítésében nagy szerepet játszottak a budapesti küldöttek. Közülük is meghatározó szerepe volt Holló Jánosnak és Erdős Márkusnak, utóbbinak a tanácskormány által megbízott vármegyei kormánybiztosként. Nem rendeződött, sőt tovább éleződött a két város, Nagykanizsa és Zalaegerszeg ellentéte. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a hatalmat a nagykanizsai központú dél-zalai megyerészben három tagú direktórium tartotta kézben, melynek tagjaivá Sneff József korábbi kormánybiztost, valamint a helyi szociáldemokrata pártszervezet két vezetőségi tagját, Brónyai Lajost és Bárány Józsefet választották. Zalaegerszegen Briglevics Károly lemondott, a direktórium tagjai Dandy Ferenc nyomdász, régi szociáldemokrata vezető, valamint Vigh István és Varga Gábor munkások lettek. Mindkét direktórium magát nyilvánította a megye irányító szervének. A zűrzavaros állapotot jól tükrözik a március végén történt események. Március 25-én a nagykanizsai direktórium közölte, hogy Vágó Béla belügyi népbiztos-helyettestől felhatalmazást kapott a megye irányítására. Másnap azonban újabb rendelet jött Vágótól, amelyben az előzőt visszavonta.48 Ennek hatására a két direktórium végül a megye kettéosztásában állapodott meg, amit a kormányzótanács április 11-én szentesített. A Nagykanizsa központú Dél-Zalához 7, a Zalaegerszeg által irányított Észak-Zalához pedig 5 járás került. Áprilisban tartották meg a tanácsi választásokat is, melynek eredményeként kezdett el működni a megyei, valamint a két városi tanács. A választás szűk körben, a munkásság mozgósítása mellett, a hatalomra került kommunista érzelmű személyek megválasztásával zajlott le. Az új hatalmi rendszer egyik sajátosságának tekinthető a különböző közigazgatási szervek, a párt, a tanácsok, sőt a forradalmi törvényszék személyi állományának jelentős átfedése. Ezekben ugyanis a szocialista párt helyi vezetői majdnem minden esetben részt vettek. így például a munkáspárt három zalaegerszegi vezető pártfunkcionáriusát, Baráth Jánost, Varga Gábort és Vigh Istvánt megválasztották városi tanácstagnak is, de ülnökként részt vettek a forradalmi törvényszék tárgyalásain is. A tanácshatalommal szemben a megyében több kisebb ellenállás is történt. Ezek közül kettőt kell kiemelni, az „alsólendvai ellenforradalmat" és a nagybakónak! összetűzést. Az alsólendvai megmozdulás egy már korábban, 1919 elején megindult szervezett ellenforradalmi akció volt, amelyben tisztviselők (Thassy Gábor, Fangler Béla árvaszéki ülnök, Nagy Károly járásbíró, Sebestyén Jenő magántisztviselő), földbirtokosok (Eitner Sándor salomvári, Hári Dezső hottói, stb.), 47 Érdekes módon a hatalomváltás után mégis Sabján Gyula ellen indult Nagykanizsán fegyelmi eljárás, míg Czobor Mátyásnak a régi-új városi közgyűlés háláját és köszönetét fejezte ki 1919. augusztus 21-ei ülésén a kommün alatt tanúsított magatartásáért. A fegyelmi eljárás végül Sabján Gyulát is felmentette, aki ismét elfoglalta a polgármesteri széket. 48 Zala-Népakarat, 1919. március 27. 29
