Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
1918. november 1-én érkezett Nagykanizsára, ahol nagy tömeg várta. Tevékenysége a továbbiakban azonban már nem köthető a megyéhez, munkáját pártja vezető politikusaként Budapesten folytatta. Hamburgeren kívül csupán néhány személy említhető, akik a tanácskormány hívének számítottak, és a hatalomváltásban aktívan részt vettek. A munkás és kisiparos aktivisták, mint Sneff József, Brónyai Lajos, Dandy Ferenc, Vigh István és Varga Gábor inkább a szociáldemokrata irányzathoz tartoztak, viszont ők komoly munkásmozgalmi tapasztalatokkal rendelkeztek. Rajtuk kívül Zalaegerszegen dr. Gábor Ernő orvos, dr. Weisz Endre és dr. Hollósi Pál ügyvédek, valamint Madarász Andorné tanítónő volt meggyőződé- ses marxista, értelmiségiként döntő szerepük volt az új hatalmi rend kialakításában. Mellettük az aktív szerepet játszó kisiparosok és munkások politikailag teljesen képzetlenek voltak. A baloldal bázisának számító Nagykanizsán a kommunista szervezet csak március 11-én jött létre. Létrehozásában budapesti küldöttek vettek részt, a tagságot pedig a város üzemeinek munkássága és leszerelt katonák alkották, ám az alakuló ülésen ezzel együtt is összesen csupán 50 fő vett részt.44 Annak, hogy a Tanácsköztársaság hatalmi rendszerének Zala megyében nem sikerült maga mögött nagyobb tömegbázist felmutatnia elsősorban az a magyarázata, hogy a megye népességének nagy többségét alkotó parasztság az új uralmi rendet nem támogatta. Ennek ellenére a hatalomváltás meglepően békésen, sőt ünnepélyesen zajlott le, igaz a hatalom átvétele nem járt együtt a régi struktúrák szétzúzásával. Ez jól látszott a közigazgatási apparátus tevékenységén, amely gyakorlatilag változás nélkül dolgozott tovább. A közigazgatás szinte teljes személyzete, élükön a főszolgabírókkal, felesküdött a tanácskormányra, csupán a már korábban lemondott Bosnyák Géza, valamint a most önként távozó Kolbenschlag Béla alispán és Thassy Gábor megyei tiszti főorvos utódlásáról kellett gondoskodni. A vármegye jegyzői kara március 25-án tartott testületi ülésén kimondta a szocialista pártba való belépését.45 A korábbiakhoz képest a legfontosabb változás az volt, hogy a tisztviselők mellett beosztott direktóriumi küldöttek (bizalmiak) tevékenykedtek, kvázi politikai ellenőrzést gyakorolva felettük. így például a zalaegerszegi polgár- mesteri hivatalhoz a kommunista érzelmű Hollósi Pál ügyvédet, a zalaegerszegi járási főszolgabíró mellé pedig Sipos Lajos kőművest nevezték ki. A legjelentősebb változások Nagykanizsa vezetését érintették: itt eltávolították állásából Sab- ján Gyula polgármestert és Prack István városi tanácsost, a várost három ügyosztály vezette, melyeket a direktórium egy-egy tagja felügyelt.46 Zalaegerszegen mindvégig a helyén maradhatott a város polgármestere, Czobor Mátyás, aki a « Pál 1971. 236. p.-15 Zala-Népakarat, 1919. április 7. Jí’ Uo. 240. p. Sabján Gyula a továbbiakban tisztviselőként ellátta feladatát a városházán, Prack István azonban visszavonult. 28
