Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)

Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931

párti Zalai Közlöny a kampányban mindvégig a volt főszolgabíró kimagasló fölé­nyéről cikkezett,206 a választás napján déli 12 óra tájban Gyömörey - megelőzendő a súlyos vereséget és a vele járó presztízsveszteséget - bejelentette visszalépését. Somssich Antal így egyhangú választással nyerte el a mandátumot. A KGSZP Esterházy Móric személyében is mandátumhoz jutott, így a párt összesen három képviselői helyet szerzett a megyében. Nem volt a párt jelöltje a két megválasztott pártonkívüli képviselő, Kállay Tibor és Somssich Antal, azon­ban mivel róluk tudható, hogy legitimista világnézetű politikusok, nem téve­dünk, ha őket is a kereszténypárt holdudvarába soroljuk. Velük együtt a megye legerősebb irányzatává a kereszténypárti vált, amely a korábbi hagyományok folytatását jelentette. A kormánypárt jelöltjei közül a kormányzati pozíciót viselt személyek győzelme végül mindkét esetben megszületett, mind Darányi Kálmán, mind Rakovszky Iván megszerezte a mandátumot. Hajós Kálmán és Csák Károly megválasztásával az Egységes Párt négy mandátumot tudhatott a magáénak. így tehát a kormánypárti vagy azt támogató képviselők száma végül 7 lett, a két füg­getlen legitimista, Somssich és Kállay mellett. Az ellenzéket pedig két fő, Somo­gyi Béla és a már harmadik parlamenti ciklusát kezdő Farkas Tibor képviselte. A politikai erőviszonyok stabilitását talán az bizonyítja legjobban, hogy ezen a választáson egyetlen pótválasztásra sem került sor. (Igaz ehhez az is kellett, hogy Somogyi Béla egyetlen egy vokssal biztosítsa a maga számára már az első fordu­lóban a letenyei mandátumot!) * * * 1931-ben tehát a gazdasági válság okozta megrázkódtatás ellenére a politika erőviszonyok Zala megyében nem borultak fel. Ennek az a magyarázata, hogy a dualizmus korában kialakult konzervatív társadalmi struktúrát annak vezető ré­tege a forradalmak idején átmentette, majd restaurálta, és az 1920-as évek elejének reformkísérleteit is sikerrel védte ki. Ez a politikai vezető réteg négy csoportból tevődött össze. Élén a nemesi származású nagybirtokosok álltak, akik ezer hold feletti vagy azt megközelítő méretű birtokkal rendelkeztek. (Szentmihályi Dezső, Oltay Guidó, Eitner Sándor, Plihál Viktor, Mesterházy Jenő, Somssich Antal, Cser- tán Elek, Malatinszky Ferenc). Közülük kerültek ki a vármegye felsőházi tagjai (Bosnyák, Malatinszky, Plihál) és a főispánok is (Bosnyák, Tarányi Ferenc, Gyö­mörey György és az 1930-as években Teleki Béla). A második csoportot a kisebb, maximum néhány száz holddal rendelkező földbirtokosok népesebb csoportja 2°6 Néhány főcím a Zalai Közlönyből: A kiskomáromi kerületben egész vidékek százszázalékos Gyö- mörey-pártiak. (jún. 11.); Az ellenpártnak [Somssichnak - PZ.] nyoma sincs a kerület egyes részeiben (jún. 16.); Gyömörey István diadalútja a kiskomáromi kerületben (jún. 23.); Legerősebb községeiben is megbomlott a Somssich-tábor egysége (jún. 25.). 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom