Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
szenvedtek azonban a kiskomáromi (Mayerffy) és a letenyei (Terbócz) kerületben, ahol mindenképpen győzelmet vártak. Ellentétben a keszthelyi és a lenti kerülettel, amelyekben vereségük előre elkönyvelhető volt, ezekért a kerületekért a közigazgatás gépezete sem „exponálta" magát annyira. Lényegesen javítja azonban a képet az, hogy a kormánypárt szövetségeseként fellépő Huszár-Emszt féle kereszténypárt hatalmas győzelmet aratott, és a választások igazi nyertesének tekinthető. Négy hivatalos jelöltje közül három megszerezte a mandátumot (Reischl, Bartos, Tarányi), egyedül Túri Béla szenvedett vereséget, mindössze 15 (!) szavazattal. Ehhez az irányzathoz kell sorolnunk Farkas Tibort is, akivel együtt a kormánytámogató képviselők száma a 11 kerületből hétre emelkedett. (Forster Elek a parlamentben a pártonkívüliek között ellenzéki pártállást foglalt el.155) Nem szerepelt rosszul Rassayék pártja sem, mert maga a pártelnök ugyan vereséget szenvedett, sőt Drozdy is elvesztette egyik kerületét, azonban a másikat sikeresen megtartotta, valamint meglepő győzelmet aratott Lakó Imre, aki ezzel, legalábbis a mandátumszámot tekintve helyrehozta a nagykanizsai kudarcot. Esetében a kormánypárti szervezők elszámíthatták magukat, mert valószínű, hogy Túri Béla sikerét biztosnak vették. Ezt bizonyítja, hogy az ajánlások leadásakor még semmi sem mutatta, hogy Túri győzelme veszélyben forogna, ugyanis míg ő 1129 aláírást nyújtott be, Lakó Imre csak 613-t.156 Egyértelmű kudarcként értékelhető az ellenzéki kereszténypárt (Andrássyék) szereplése, hiszen egyik jelöltjük sem szerzett mandátumot. Különösen Friedrich bukása jelenthetett fájó érzést, főként azért, mert másik vidéki kerületében, Hajdúböszörményben is vereséget szenvedett, csupán Budapesten sikerült mandátumot szereznie. Végül, de nem utolsó sorban meghosszabbította mandátumát Hegedűs György, akinek győzelme elég váratlannak tűnik. Ő is az ellenzéki képviselők frakcióját gyarapította, de Rassayékkal ellentétben a kormányt jobbról támadó ellenzékiekét. A választás eredményeit összegezve két megállapítás tehető. Egyrészt Zala megye uralkodó politikai irányzata a legitimista katolikus-kereszténypárti maradt, amely sikeresen mentette át az előző választáson szerzett pozícióit. Ez az eredmény azért is érdekes, mert a parlamentben a KNEP 15 fős frakcióval rendelkezett, közülük öt volt budapesti, tehát a vidéki képviselők csaknem harmada Zala megyéből került ki.157 Ezzel a megyében a háborút megelőző néppárti hagyományok újultak fel. A párt vezetősége és képviselőinek többsége zalai föld- birtokosokból állt, de népszerűsége tagadhatatlan volt a parasztság körében is. Ezzel szemben a paraszti érdekképviselet pártja, a kisgazdapárt befolyása - pár155 Almanach 1922-27. 73. p. 156 Zalai Közlöny, 1922. május 30. 157 Szabó 1999.104. p. ill. Almanach 1922-1927. 72. p. 66
