Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)

Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931

POLITIKAI KÜZDELMEK ZALA MEGYÉBEN 1918-1931

1. A megye népessége

Zala a történelmi Magyarország egyik legnagyobb megyéje volt, határai Csáktornyától Balatonfüredig - tehát a mai területét jóval meghaladva - húzódtak. A történelmi vármegye legnagyobb veszteségét a trianoni békekötés okozta, amely területének 18,6 %-át, közel 130 ezer lakossal egyetemben a megalakult délszláv királysághoz csatolta. 1920-ban a megyében mintegy 347 ezer fő élt, akiknek etnikai és vallási viszonyait a homogenitás jellemezte.

1. táblázat: Zala megye etnikai viszonyai 1920-ban (anyanyelv, %

magyar

horvát

német

egyéb

96,6

2,2

0,9

0,3

2. táblázat: Zala megye vallási viszonyai 1920-ban (%)

római katolikus

református

evangélikus

izraelita

91,6

3,3

2,1

3,0

Hasonló egyoldalúság uralta a foglalkozási megoszlást is, a keresők túlnyomó többségét ugyanis a mezőgazdaságból élők alkották. A 19. század végén megindult iparosodás csupán a megye két településén, Nagykanizsán és Keszthelyen éreztette a hatását. A század második felében Nagykanizsa fontos vasúti csomóponttá vált, ami elősegítette a működőtőke beáramlását. Ennek eredményeként az 1880-as évektől több olyan gépesített gyár és üzem is megkezdte a termelést, amelyekben a munkáslétszám meghaladta a száz főt: Weiser János gépgyára, a Gutmann Vilmos alapította sörgyár, egy vasúti szerelőműhely, a Franz-féle gőzmalom és villamosüzem, Franck Henrik pótkávégyára, Blau Miksa konyakgyára, Frank Jenő kefegyára, több építőanyag-ipari cég. Ezekben az üzemekben 1920- ban mintegy ezer munkás állt alkalmazásban.1 1 2 A trianoni békerendezés azonban Nagykanizsát határrégióvá tette, korábbi piackörzetének jelentős részét elvesz1A táblázatok - ha másképp nem jelöljük - az 1920. évi népszámlálás adatai alapján készültek.

21920. évi népszámlálás, 2. rész, 154. p.

7