Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
lasztást megelőző 15 éven át volt Zala megye tiszti főügyésze, Gyömörey István a nagykanizsai járás főszolgabírája, aki a választás kedvéért mondott le hivataláról és br. Kray István miniszteri tanácsos, a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője. A másik csoportba olyan önjelöltek tartoztak, akiknek nem volt közéleti múltja és ezért kevés eséllyel indultak. Ide tartozott Márton Jenő Keszthelyen, aki fényképész volt és képeslap kereskedelemmel, valamint bérautózással foglalkozott, valamint Dobrovits Milán földbirtokos a letenyei kerületből. Az Agrárpárt három alapító-képviselője szintén újrainduló jelölt volt, Farkas Tibor, Forster Elek és Reischl Richárd azonban az előző választáson kereszténypárti, legitimista programmal kampányolt. Ez azért meglepő, mert az Agrárpárt átvette és hirdette a hagyományos kisgazdapárti szabad királyválasztás eszméjét. A párt elsősorban a birtokos parasztságot, illetve az úri birtokosokat képviselte. Ezt jól mutatta Zala megyei megalakulásuk is, 1926. március 25-én. A Keszthelyen lezajlott nagyszabású alakuló nagygyűlésen a kisgazdák mellett jelentős számban vettek részt a megye befolyásos földbirtokosai. Ott volt Bosnyák Géza volt főispán, Malatinszky Ferenc és Szentmihályi Dezső földbirtokosok. Megjelent természetesen a párt alapításában Gaál Gaszton mellett oroszlánrészt vállaló három zalai képviselő, Reischl, Forster és Farkas. A Zalamegyei Agrárpárt elnökévé Bosnyákot, alelnökévé Szentmihályi Dezsőt választották. A pártválasztmányba a három országgyűlési képviselőn kívül többek között Eitner Sándor, Oltay László, Forintos Géza került, hogy csak azt a néhány nevet emeljük ki, akik Zala megyében jelentős történelmi múlttal rendelkeztek.175 A nagygyűlésen Gaál Gaszton ismertette a párt határozott, agrárius programját, amelynek középpontjában a vidék, azaz a gazdálkodók felemelése állt. Ennek akadálya nézetük szerint a Budapest központúság és a túlzott bürokrácia, amelyek elvonják az egészséges vidéki fejlődés energiáit. A főbb programpontok között szerepelt az arányos adózás bevezetése, a rendeletekkel való kormányzás megszüntetése, és a „magyar vidék politikai, gazdasági és kulturális igényeinek kielégítése." Nagy-Magyarország csak akkor fog visszatérni, ha a vidék veheti kézbe az ország irányítását, mert „a mezőgazdasági osztály az a fundamentum, amelyre építeni lehet." Emellett azonban a felszólalók - Gaál mellett Farkas és Forster - hangsúlyozták, hogy "az Agrárpártnak nem célja a kormánybuktatás, hanem a kormányzás megjavítása." Azaz a hangzatos jelszavak ellenére a párt nem ellenzéki szerepre készült, hanem valahol az ellenzék és a kormánypárt(ok) között szándékozott helyet foglalni.176 Ez a helyzet abból is kitetszett, hogy a három induló képviselő ellenében az Egységes Párt komoly ellenfelet csak egy esetben, Farkas ellen indított. Azért ellene, mert hármójuk közül ő volt a legkövetkezetesebben ellenzéki személy: Reischl is, 175 A részt vevő földbirtokosok többnyire régi zalai köznemesi családok leszármazottai, akik különböző közigazgatási funkciókat töltöttek be. 176 Keszthelyi Hírek, 1926. március 28. 74
