Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
kerületben, Malatinszky Ferenc földbirtokos a keszthelyi és lovag Leidl Henrik szőlőbirtokos a balatonfüredi kerületben.166 Az Egységes Párt azonban nem vált tömegpárttá, a pártaktivisták tevékenysége inkább csak a választások idejére korlátozódott, céljuk az volt, hogy biztosítsák képviselőjelöltjeik megválasztását. Emellett azonban „a párthűség propagálását a képviselőválasztások alkalmával kipróbált híveink állandóan ébren tartják"167 - írta a főispán. Ennek egyik eszközéül olvasó- és gazdakörök alakítását választották, ami azt jelentette, hogy a falvakban újságfelolvasást tartottak a parasztok részére, míg a gazdaköri foglalkozásokon a mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységet vitatták meg. A járásokban megalakult gazdakörök a vármegyei gazdasági egyesület fennhatósága alá tartoztak.168 Ezek rendezvényein igyekeztek a földműveseket a kormánypárt táborába terelni. A pártérdekeket a helyi földbirtokosok - akik gyakran a napszámosok és a kisbirtokosok munkaadói voltak -, valamint a tanítók, a községi elöljárók és a papság jeleníthették meg. Utóbbiak közül többen a koalíciós partner kereszténypárt híveként, tehát közvetett módon. A kereszténypárt képviselői kizárólag választások idején aktivizálódtak, tevékenységük a jelölt személyének megnevezésére és megválasztásának biztosítására korlátozódott. A politikai nézetek kifejtésére alkalmas hely volt a vármegyei törvényhatósági bizottság, ahol folyamatos lehetőség adódott a vélemények ütköztetésére. Az 1920- as években a megyei közgyűlés hangadói személyeit jól körül lehet határolni. A legagilisebb személyek, akik az üléseken előterjesztés vagy hozzászólás miatt a legtöbbször felléptek, a különböző ad hoc bizottságok állandó tagjaként valamint az ünnepi rendezvények szónokaként szerepeltek, a következők voltak: Barcza László, Bosnyák Géza, Dervarics Ákos, Eitner Zsigmond, Farkas Tibor, Malatinszky Ferenc, Mesterházy Jenő, Novák János és Szentmihályi Dezső földbirtokosok, Csák Károly tiszti ügyész, Kroller Miksa apát, Ódor Géza nyugalmazott pénzügyigazgató, Pehm (Mindszenty) József plébános és Thassy Gábor tiszti főorvos. A kisgazdapárt beolvadása után annak helyi szervezetei a kormánypárt részeivé váltak, ahol a paraszti képviselők befolyása már kevéssé érvényesült, szerepük formálissá vált, a fontosabb köztestületekben még a birtokos parasztság képviselői sem kaptak helyet.169 Szemléletes példa erre az 1920-ban felállított járási me166 ZML Zala Várm. Közp. Vál. iratai, választási iratok 126/1922. Egy a főispánhoz írt magánlevelében egyébként Leidl Henrik leírta, hogyan dolgoztak együtt Héjj Imrével megválasztása érdekében. Főisp. ein. 90/1922. 167 ZML Főisp. biz. 48/1923. 168 ZML Zalaszengróti főszolgabíró ein. iratai, 99/1922. 169 A földbirtokosok közül kikerülő politikusok beszédeikben ennek ellenkezőjét állították. Lásd például Tarányi Ferenc parlamenti beszédét, amelyben a vármegyei gazdasági egyesületre vonatkoztatva hangsúlyozta ott a parasztság képviseletének fontosságát. NN1920-1922.4. kötet 160-161. p. 69
