Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
gondolkodásának megváltoztatásáért kell harcolnia ezentúl minden magyarnak a saját területén, a Mohács utáni időkre jellemző „gerilla harcmodorral", tehát nem nyílt mezőn, nagy erőkkel, hanem apró lépésekkel. Társadalmi bázisának behatárolásához is segítséget nyújtanak a beszédei, ugyanis néhány társadalmi csoportot konkrétan is megszólított. „Tudjuk, hogy a közalkalmazottaknak és a munkásrétegeknek nehéz a helyzetük. Igyekezni fogunk ezen a helyzeten az adott lehetőségekhez képest segíteni." Kiemelte a kereskedő társadalmat, amely „egyike a kultúra legfőbb előmozdítóinak". Végül megígérte a háziuraknak, hogy a kormány kibővíti rendelkezési jogaikat házaik felett. Kiskanizsai beszédében szólt a kisiparosokhoz és biztosította őket, hogy a kormány figyelembe veszi igényeiket. A kisgazdák előtt némi magyarázkodásra kényszerült a földbirtokreform kapcsán, a végrehajtás lassúságát azzal indokolta, hogy: „Alaposan és közmegelégedésre óhajtjuk a kérdést rendezni, azért nem lehet gyorsabb az eljárás." A felsorolt társadalmi csoportok valóban potenciális szavazóinak tekinthetők. A tisztviselők mindig a kormány legbiztosabb bázisát alkották, a munkások voksait munkaadóik pressziója biztosíthatta, a kereskedők megszólítását pedig társadalmi súlyuk indokolta. A keresztény középosztályhoz tartozó háziurak is jó eséllyel számítottak a kormánypárt szavazóinak. 18. táblázat: A nagykanizsai választókerület eredménye 1922-ben Jelölt Párt Eredmény ß % Kállay Tibor Egységes Párt 3147 53,5 Rassay Károly Független Kisgazda 2730 46,5 A választás végül relatíve kis különbséggel Kállay győzelmét hozta, mely kapcsán az ellenzéki sajtó egy ideig még cikkezett, főként az esetleges visszaélésekről, de a választási vihar viszonylag gyorsan elcsitult a városban.151 A nagykanizsaihoz hasonló kiélezett küzdelmet és eredményét illetően megjósolhatatlan harcot ígért a zalaegerszegi választókerület három jelöltjének személye, Farkas Tibor, Briglevics Károly és Friedrich István. Utóbbi az ellenforradalmi Magyarország első miniszterelnökeként „rendszerváltó" és programadó politikus volt. Ő hirdette meg először kormányfőként a keresztény Magyarország eszméjét, a „nemzeti ébredés" politikáját, amely kiutat mutathat a háború utáni zűrzavarból. A politikai harcokban azonban Friedrich pártja felmorzsolódott és egyre zsugorodott. Jelentős támogatót tudott azonban esetünkben maga mögött, a ka151 Világ, 1922. június 2. Hogyan nyert Kállay Nagykanizsán? 63
