Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Előszó
ELŐSZÓ „Autók, biciklik, kocsik, szekerek és szuronyos csendőrjáratok [sic!] mutatják a választási hangulatot és jókedvű, máskor munkanélküli, ifjú kortesek lázas, fontos rohanásban adják külső képét annak, hogy választási időket élünk." - írta a helyi sajtó az egyik országgyűlési választás hangulatáról az 1930-as évek elején. Talán ez az idézet is alkalmas arra, hogy eloszlassa azt a tévhitet, amely szerint egy parlamenti választás kortesharca már a mai kor terméke. Amint ebből az idézetből is látható, ez tévedés, hiszen az e kötetben tárgyalt korszak választási eseményei is számtalan izgalmat hoztak, és gyakran eredményeztek napjaink politikai csatározásaihoz hasonló kiélezett küzdelmet. Ehhez járul, hogy a kötetben közölt dokumentumok Magyarország történetének egyik legviharosabb időszakát igyekeznek bemutatni, az első világháború utáni évek főbb politikai eseményeinek zalai keresztmetszetét. Az 1931-nél meghúzott időhatárt terjedelmi okok magyarázzák, célszerűnek látszott a korszak kettéosztása és a források két kötetben való megjelentetése. A dokumentumgyűjtemény kiadására serkentőleg hatott az a tény, hogy a korabeli Zala megye politikai viszonyainak feltárása gyakorlatilag a mai napig nem történt meg, ezzel az időszakkal csupán egy-egy résztanulmány foglalkozik. Ez a magyarázata annak is, hogy a kötet elején a megszokottnál hosszabb bevezető tanulmány kapott helyet. A dokumentumanyag összeállításának elsődleges szempontja a társadalom, a politika és a helyi közélet kapcsolódásainak feltárása volt. Kiemelt helyet kaptak az országos szintű politikai események megyei visszhangját jelző történések - például a nemzetgyűlési és országgyűlési választások a politikai pártok megalakulása és tevékenysége, ismert politikusok, közéleti személyiségek bemutatása. Az iratok sok esetben szemléletesen utalnak a társadalom különböző csoportjainak politikai orientációjára, a pártválasztás motivációira, a szavazói magatartásra, ugyanakkor nem lehetett cél minden politikai esemény komplex bemutatása, hiszen erre a forrásadottságok sem adnak lehetőséget. A kötetben található dokumentumanyag tehát csupán adalékot jelent a korszak politikatörténetének megismeréséhez, és nem jelenti annak teljeskörű feltárását. A hiányosságok egy részét a közölt sajtóanyagok, valamint a bevezető tanulmány igyekszik eltüntetni. A dokumentumok közzétételének sorrendjét keletkezésük időpontja határozta meg. A dokumentumok szöveghűen, de a gépelési hibákat javítva, a mai helyesírás szabályai szerint kerültek közlésre. Törekedtünk az irat eredeti szövegállományának és írásképének a visszaadására, ezért a dokumentumok az eredeti iratok formáját mintázzák, olvashatóak a fejlécen vagy az irat más részén található, a tartalomhoz nem kapcsolódó kitételek is. A korabeli szövegek közé tett szer5
