Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
A jelöltek névsorát látva elmondható, hogy a kormánypárt paraszti szárnyának teljes veresége és háttérbe szorítása következett be, akárcsak az országos politikában. „Csizmás" jelölt, tehát paraszti származású személy Zalában egy sem volt a képviselőjelöltek között. Két személy - Beznicza Péter és Zsilavy Sándor - azonban mégis ehhez az irányzathoz sorolható. A kormánypárt vezetősége nekik valószínűleg a mamelukszerepen kívül mást nem szánt. Történt mindez annak ellenére, hogy a nagykanizsai pártszervezet vezetői megmaradtak az Egységes Párt keretein belül, sőt sikeres volt Bethlennek az a törekvése is, hogy Karlovitsot és Martont szembefordítsa Drozdy Győzővel. A Kisgazda c. lap május 21-i számában ugyanis éppen Marton János támadta meg éles hangon Drozdyt, elítélte politikai magatartását, demagógnak bélyegezte, továbbá felhívta a figyelmet a képviselő budapesti villájára és magas jövedelmeire. Mint írta, nem tud olyan politikai pártot elképzelni, ahol Drozdy vezér lehetne. Saját nézeteiről Marton azt írta, hogy „beleundorodott a szélsőséges demagógiába, mert az valóságos forradalmi hangulatot kelt a nép széles rétegeiben és ki meri vállalni ezért a felelősséget?" Hangvétele és szóhasználata teljes egészében a kormányzat konzervatív retorikáját tükrözte. A nagykanizsai pártszervezet ezzel a választásokra tulajdonképpen kettészakadt: a korábbi vezetők, Karlovits és Marton az Egységes Pártot támogatták, míg a korábbi pártügyész, dr. Dómján Lajos lett a Rassay-párt helyi elnöke.130 Az 1922. június 1-jére kitűzött választást a Bethlen-kormány rendelete alapján hozott új választójog alapján tartották, mely Zala megyében is csökkentette a választópolgárok számát: A korábbi kb. 120 ezres szám131 96471 főre apadt, ez csaknem 30 %-os csökkenést jelent. A választójog másik nagyon fontos változása volt, hogy a szavazást nyílttá tette, a törvényhatósági jogú városok kivételével, tehát Zala megye egész területére érvényesen. Ez azt jelentette, hogy a szavazónak a szavazóhelységbe lépve fennhangon kellett megneveznie jelöltjét, amit rögtön egy íven bejegyeztek, tehát állásfoglalása később is bármikor visszakereshető volt. Átalakultak a választókerületek is, a korábbi kilencből tizenegy kerület lett. A két új kerület a balatonfüredi, amelyik a tapolcaiból vált ki és a kiskomáromi lett, amelyik a pacsai körzet megosztásából keletkezett. Ez utóbbi létrejöttében nagy szerepe volt Drozdy Győzőnek is, akinek megbuktatását a hatóságok erősen szorgalmazták. Ezért bontották meg választókerületét, hogy ezzel a szavazóbázisát is szétdarabolják. Drozdyt azonban ilyen húzással nem lehetett sarokba szorí130 ZML Főisp. ein. 72/1922. A párt főtitkárát, dr. Szabó Lajost - aki korábban gimnáziumi tanár volt, de állást most nem kapott, és aki a Nagyatádihoz irt nyílt levelet is fogalmazta - azzal sikerült jobb belátásra téríteni, hogy számára tanári állást kínáltak fel. ZML Főisp. ein. 24/1922. 131A becsült szám abból adódik, hogy 1920-ban két egyhangú kerületekben a választókat nem írták össze pontosan. 55
