Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
A politikai „homo novusok"-al szemben a másik csoportba Bosnyák Géza, Tarányi Ferenc és Szmrecsányi György tartozott. Közülük ketten már a háború előtt is országgyűlési képviselők voltak, Bosnyák a Függetlenségi és 48-as Párt, Szmrecsányi pedig a Katolikus Néppárt tagjaként, míg Tarányi Ferenc a Munkapárt megyei alelnöki tisztét töltötte be. Nevük azonban nemcsak innen ismert, hiszen Szmrecsányi egyik vezetője volt a Bécsben megszerveződött Antibolsevis- ta Commiténak, részt vett például a bécsi magyar nagykövetség kirablásában, ahonnan a Tanácskormány által kiküldött pénzt vitték el. 1919 májusában egyik szervezője annak a csoportnak, amelyik katonai betörést kísérelt meg a Nyugat- Dunántúlra, az akció azonban kudarcba fulladt. Az Ébredő Magyarok Egyesülete nevű radikális jobboldali szervezet elnöki tisztét töltötte be 1920-ban.90 Bosnyák Géza pedig, ahogy azt korábban láttuk, 1917 és 1918 között Zala vármegye főispánja volt. Két katolikus pap is volt a jelöltek között, Túri Béla a lenti és Zákány Gyula a tapolcai kerületben. Ez nem véletlen, a katolikus zalai népesség körében az egyház jelentős befolyással rendelkezett. Ez megmutatkozott mind az egyházi vezetők támogatásában, mind az alsópapság tevékeny részvételében a kampány során. A nemrég szerveződött Kisgazdapárt minden igyekezete ellenére sem tudott valamennyi körzetben jelöltet állítani. Az elindítottak sem ismert politikusok, hanem többségükben helyi földművesek, kisgazdák voltak. A kivételek között volt a már említett Hegedűs György, aki nemcsak foglalkozását, hanem szélsőjobboldali felfogását tekintve is kilógott a sorból. A földreformmal kapcsolatban minden kisgazda jelölt radikálisan fogalmazott. Az antiszemitizmus a Kisgazdapárt Gömbös vezette fajvédő szárnyát képviselő Hegedűsnél jelent meg a legerőteljesebben, és összekapcsolódott a nagybirtok-ellenességgel. Ez a szemlélet különböztette meg mindkét párttól. Az ő retorikája és radikalizmusa nagy mértékben hasonlít a Zalában az 1930-as évek első felében, megjelenő nyilas mozgalom szellemiségéhez.91 A párt többsége, a Nagyatádi vezette demokratikus szárny irányvonalától eltérő magatartását mutatta az a tény is, hogy vele szemben elindult egy helyi gazda ugyancsak a kisgazdapárt színeiben. A Kisgazdapárt jelöltjei közül a tágabb közéletben ismert politikusnak csak a keszthelyi kerületben induló Szilassy Zoltánt lehetett tekinteni, aki a háború előtt is országgyűlési képviselő, a választás idején pedig pártja elnökségi tagja volt. Jelöltségét Palla vicini kormánybiztos nehezményezte,92 azonban Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter személyesen kampányolt mellette. 90 Magyar Politikai Lexikon 418. p. 91 Legbővebb forrást a parlamenti beszédei jelentik. NN 1920-1922. 8. kötet, 224-235. p. vagy uo. 2. kötet 393-404. p. A szöveget közli: Németh - Paksy 2004.109-114. p. 92 Nagyatádi emlékkönyv 140-141. p. 41
