Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
Ami a konkrét gyakorlati tennivalókat illeti, azok a vázolt ideológiai alapra épültek, így hangoztatták egy keresztény bank felállításának szükségességét, a kereskedelem és uzsora szabályozását, a keresztény sajtó megerősítését stb. Ez az antiszemitizmus tehát nem faji jellegű volt, hanem „pragmatikus". Nem a zsidók vallásával, illetve származásával volt bajuk, hanem a zsidóság társadalmi térhódításával és a judaizmus „mellékhajtásaival" (bolsevizmus, liberalizmus). A legszélsőségesebb nézeteket Hegedűs György képviselte, aki bár nem volt a KNEP jelöltje, ideológiája mégis a fentiekkel azonos elemeket tartalmazott, ő a szélső- jobboldali szellemiség vezéralakjaként radikális antiszemita programot fogalmazott meg. A zsidókérdéstől eltérő, jelentős témájuk a földreform volt, aminek fontosságát minden jelölt hangsúlyozta, bár Hegedűs ezt is összekapcsolta a zsidókérdéssel, - mint azt alább láthatjuk - követelve a zsidó földbirtoklás és bérlet megszüntetését. A kevésbé radikális jelöltek fő gondolata is a keresztény Magyar- ország megerősítése volt, de szélsőséges antiszemita felhangok nélkül. A KNEP képviselőinek többsége fontos közéleti szerepet játszó személy volt, emellett azonban két csoportba lehet őket osztani. Nagyobb részük a háború utáni időszakban ellenforradalomi cselekményekben részt vett személyekből került ki. Ujváry Géza ismertségét az az akció alapozta meg, amikor nagykanizsai polgárok egy csoportjával kiszabadította az ellenforradalmi szervezkedés miatt börtönbe zárt Hegedűs Györgyöt. Hegedűs ekkor Jugoszláviába menekült, a szegedi kormány pedig a város kormánybiztosává nevezte ki.86 Ujváryt tettéért 15 év fegy- házra ítélték, a kommün bukása után szabadult ki. E mellett politikai karrierjét elősegítette paraszti származása, mellyel a KNEP legitimálhatta fajvédő retorikáját. Fangler Béla az alsólendvai ellenforradalmi megmozdulás egyik szervezője volt, akit társaival Budapesten május 22-én halálra ítéltek. Az ítéletet a Forradalmi Kormányzótanács életfogytiglani börtönbüntetésre enyhítette. Ő is a kommün bukásával szabadult.87 A mindössze 31 éves Zákány Gyula tábori lelkészként szolgált a háborúban, szintén részt vett ellenforradalmi szervezkedésben, amiért állítólag hetekig kellett az erdőkben bujkálnia.88 Bár a fentiekhez hasonló tett nem fűződött a nevéhez, ráadásul az országos politikában sem volt ismert Reischl Richárd, lakóhelyén, Keszthelyen azonban neve annál jobban csengett. A település egyik legtekintélyesebb családjáról volt szó, hiszen a KNEP jelöltjének nagyapja, Reischl Venzel a 19. század második felében harminc éven át volt Keszthely polgármestere, mely pozíciót a húszas években Richárd testvére, Imre birtokolta. A sörfőzdét működtető, vagyonos Reischl család bérelte és üzemeltette Hévízfürdőt is.89 86 Zsiga 1989.52. p. 87 Nagy Károly 1925. 88 Magyar Politikai Lexikon 485. p. 89 Reischl 1990. és Szántó 1980. 92-93. p. 40
