Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.
139. Nagykanizsa, 1930. július 24. Rendőri jelentés a magyar férfiak Szent Korona Szövetségének nagykanizsai gyűléséről MÁSOLAT Rendőrtanácsos Úr! A magyar férfiak Szent Korona Szövetségének nagykanizsai főcsoportja által 1930. évi június hó 22-én déli 12 órakor a Polgári Egylet nagytermében megtartott nagygyűlésén a rendőrhatóság képviseletében megjelentem és annak mikénti lefolyásáról a következőkben számolok be. A nagygyűlésen kb. 250-300-an vettek részt vegyesen nyugdíjas tisztviselők, kereskedők, iparosok, legtöbbnyire földművesek és legtöbbje férfi. Przibiszlawsz- ky Ferenc nyug. ezredes elnöki megnyitó beszéde után gróf Zichy Aladár szólalt fel elsőnek, aki mindvégig tárgyilagosan beszélt a magyar érzelem, királytisztelet és királyhűség közötti kapcsolatokról, kiemelte beszédében, hogy a magyar volt mindenkor a leghívebb királytisztelő nemzet, s csak akkor lesz ismét teljes a nemzet s országa, ha megkapja koronázott királyát. Báró Szterényi József emelkedett ezután szólásra, aki a magyar hiszekegy elmondása után arról beszélt, hogy szabad királyválasztási érzelmeikről ismeretes kiváló jogászok is elismerték, hogy a pragmatica sanctió, függetlenül a kényszer hatása alatt szülte detronizáló rendelkezéstől, ma is fennáll. A trónfosztás fennáll, fennáll Trianon is, az ország sorsa, a király sorsa, de nem akad magyar ember, aki Trianont jogforrásnak tekintené, így nem maradhat jogforrás a detronizáló rendelkezés sem, amelyet durván, kényszer eszközökkel reánk kényszerítettek, s amelynek megváltoztatása el nem maradhat, ha már külpolitikánk megváltozik s Trianon revíziója aktuális lesz. El fog következni feltétlenül az idő, amikor a magyar törvénykönyvből eltávolítódik a trónfosztási törvény, s akkorra egységes lesz a magyar nemzet. A célok elérése csak békés lehet, a magyar nemzet e tekintetbeni fegyvere nem a haza, de a béke és a meggyőzés, meggyőzni a külföldet arról, hogy a magyar konszolidáció, magyar független királyság keretében, csakis legitim királyság útján lesz lehetséges, [sic!] A teljesen független magyar önálló királyságot kívánja a legitimizmus az összmonarchia létrekeltésének teljes kizárásával, aki mást hirdet, az konkolyt vet. Chikán Zichy Mór báró beszélt ezek után, beszéde végig tárgyilagos volt, s beszédét avval fejezte be, hogy őfelsége a legitim király lesz az, aki be fogja vezetni a nyugati demokráciát, s mindaddig nem fogjuk tudni erőinket kifejteni, míg Szent István király koronája nem ragyog II. Ottó király fején. P. Deák Sulpic 408
