Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1918-1931
zatban mondta ki: „A jelenlegi kormány megalakulását megnyugvással veszi tudomásul, kijelenti, hogy amennyiben bármely okból újabb kormányváltozás történnék, kizárólag csakis oly kormányt hajlandó elismerni és támogatni, amely kifejezetten nemzeti és keresztény alapon áll."64 Ez a határozat utalt a megyei közélet uralkodó politikai széljárására, amiből következett, hogy a KNEP megalakulása, befolyásának kiterjedése gyors és hatékony volt.65 A zalaegerszegi járási főszolgabíró már 1919. november 19-én jelezte, hogy járásában „kizárólag a keresztény irányzatot támogató jelöltnek lehet megválasztására kilátás".66 A vele párhuzamosan építkező Kisgazdapárt radikális jelszavai (főként a földreformmal kapcsolatosan) a helyi hatóságokat - a hivatalos kormányzattól függetlenül is - ellenállásra késztették, azaz akadályozták a párt szervezkedéseit. A szolgabírák és a nyomozó hatóságok figyelemmel kísérték a párt működését és tevékenységét, felléptek ellene, gyűléseit nem engedélyezték, ahol a legkisebb lehetőség volt a törvényes beavatkozásra, ott azt azonnal megtették.67 Az eljárás leggyakoribb eleme a fennálló társadalmi rend elleni izgatás vádja volt, amit a kisgazda agitátorok földreformmal kapcsolatos beszédei váltottak ki. Mivel Zala megyében a pártnak nem voltak hagyományai, a szervezkedés egyik központi eleme a földreformmal kapcsolatos politikai üzenetek megfogalmazása lett. A másik oldalon pedig ott állt erre a fogadókészség is, a törpebirtokos parasztok tömegeinek földigénye. A pártszervezetek kiépítésének és a tagtoborzásnak fő gondolata az volt, hogy a párt segít az embereknek a földigénylésben, jogaik és lehetőségeik megismertetésében és kihasználásában.68 Érdekes módon a hatóságok ellenszenvét már magával a pártszervezéssel is kivívta a Kisgazdapárt, a budapesti központi irányítással, megyei irodával és a falvakra kiterjedő, tagdíjat fizető, állandó tagokkal és alapszervezetekkel rendelkező struktúrát szocialista szervezkedésnek ítélték, és ezért üldözendő cselekménynek tartották.69 A nemzetgyűlési választások előtt a KNEP és a Kisgazdapárt között országos szinten tárgyalások kezdődtek, melynek eredményeképpen 30 kerületben nem indítottak egymás ellen jelöltet.70 A tárgyalások az új év elején megszakadtak, a többi körzetre nem született megállapodás. A két párt között néhány alapvető kérdésben kibékíthetetlennek tűnő ellentét alakult ki. Ezek közül kétségtelenül a legfontosabb a földreform volt. A radikális reformot hirdető Nagyatádi Szabó Ist64 ZML Zala Várm. Törv. Biz. iratai, kgy. j. 1919. szeptember 9. 65 ZML Főisp. biz. 13/1919. Szolgabírói jelentések a vármegye politikai hangulatáról. 66 Uo. 67 ZML Főisp. ein. 21/1922. 68 ZML Főisp. biz. 77/1922. és a Kisgazdapárt röplapja Főisp. biz. 2/1920. Lásd a 73. dokumentumot. Az utóbbi dokumentum magyarázó mondatai jól mutatják a parasztságnak a politikában és a közéletben való teljes járatlanságát. 69 ZML Főisp. ein. 21/1922. 70 Gergely 1999. 74. p. és Nagyatádi emlékkönyv 144. p. 35
