Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)

Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.

érzelmű, mit bizonyít az is, hogy a szoc. dem. képviselők vörös szegfűs tünte­tésének hírére itt is feltették a vörös szegfűt (amit még nagyobb számban tettek ugyan fel a földmívesek is), az iparos körökben csak ily irányú újságokat járat­nak.76 Szakszervezeteik, összejöveteleik azonban nincsenek. Általában viselkedé­sük csendes. 2. A földmíves népnél a hangulat sokkal rosszabb. Ezeknél az úrgyűlölet so­hasem volt nagyobb, mint most, s azt lépten-nyomon egész nyíltan kifejezésre is juttatják. Ez különben ennek az osztálynak telhetetlen kapzsiságával, vagyonoso- dásával és ebből kifolyó oktalan gőgjével egyforma arányban nő. Törvényható­ságok, tisztviselőkkel szembeni tisztelete nagyon csekély, mondhatni: egyenlő a nullával. Kisebb büntetések, 1-2 ezer K. pénzbüntetés vagy pár napos elzárás iránt érzéketlen, terrorisztikus. Nyíltan rámegy a máséra (természetesen az urakéra), sőt ha ebben valaki megakadályozni akarja, fenyegetőzik. Pl. gróf Batthyány Ernő gyülevészi rétjéről a községbeliek erőszakkal akarták megakadályozni szénájá­nak elvitelét, állítólag azért, mert a földosztással úgy is az övék lesz. A kirendelt csendőröknek ellenszegültek, s csak akkor engedtek, mikor a csendőrparancsnok „tűzhöz" vezényelt. Ezután a jelenlevő grófot szidva és fenyegetve kísérték. Zalavég községből egy küldöttség jelent meg előttem a községi bíró vezetésé­vel, s követelőleg kérték a fegyvertartási engedély megadását, hogy az általuk kibérelt községi vadászterület bérbevételének jóváhagyását így biztosítsák, mert amint mondták „a község tegnap gyűlést tartott, s elhatározta, hogy a község területén nem engednek vadászni idegent (értsd az urakat, ti. egy egerszegi tár­saság akarta kivenni), ha akárhogy fog dönteni is az alispán". Mikor a közs. bírót kérdőre vontam, hogy miért engedte engedély nélkül gyűlést tartani, azt felelte a küldöttség előtt, hogy félt azoknak ellenszegülni. A vizsgálat során a „küldött­ség" tagjainál engedély nélkül tartott, elrejtett fegyvereket találtak. Itt a képvise­lőválasztásnál is a jobb módúak és értelmesek féltek leszavazni a kormányjelöltre, inkább elmentek hazulról. A batyki István majorban egy nagyobb társaság, melyet kepelopáson tetten értek, az uradalmi alkalmazottakkal valóságos tűzharcot folytattak állítólag man- licherekkel.77 Mindenik esetben nyomozást folytatom. 3. A többi osztályok közül csak a tisztviselőkön észlelhető az az általános elke­seredés, melyet közismert nyomorúságuk, s az utalványozó hatóságoknak ezt még tetőző késedelmes intézkedései okoznak. így például járásom területén, júli­us 1-én a természetbeni ellátás helyett személyenként 750 K. volt esedékes, de még máig sincs kiutalva. Egy 3 tagú családdal bíró tisztviselő akkor (júl. 1-én) 76 A második nemzetgyűlés kezdetekor, 1922. június 28-án a szociáldemokrata képviselők deklará­ciót olvastak föl a parlamentben és vörös szegfűvel vonultak be a képviselőházba. 77 Mannlicher: korabeli korszerű ismétlőpuska. 307

Next

/
Oldalképek
Tartalom