Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)

Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.

másfél milliónak megmondanák, hogy menjen ki ebből az országból, de azt a nagy nemzeti katasztrófát, melyet most élünk át, csak úgy viselheti el a magyar nép, ha azt a másfél millió embert, amelyet onnan kiközösítettek, visszavonják az alkotmány sáncaiba és megadják azt a jogot, hogy a maga sorsa felett a legjobb belátása szerint döntsön. Azért állok én szemben a mai kormánnyal, mert ez a kormányzat mindent elkövet, hogy a magyar nép dolgozó millióinak akarata ne nyilvánulhasson meg szabadon. De szemben állok azért is, mert nem állott meg az alkotmányos jogok elkobzásánál, mert elvette a titkos szavazást és behozta az önkényt. Nem akarom felsorolni azokat a törvénysértéseket, amelyeket a kormányzat elkövetett a választási küzdelem során, azt a szemhunyást, amelyet az illegitim szervezetekkel szemben tanúsított. Csak azt mondom, hogy a magyar kormány nem tudta megvédeni polgárait, hogy egy olyan választási küzdelem induljon meg, amelyben mindenki szabadon gyakorolhatja véleményét. Ez az a pont, ami miatt szembe kellett nézzek a régi kisgazdapárttal, mert ez belesüllyedt a régi munkapártba és egy olyan alakulat jött létre, amely nem tudja önöket képviselni. Ennek igazolására elég annyit mondani, hogy a falu vezéreit is belerántotta abba az örvénybe, amely jóváhagyta a kormány minden intézkedéseit. A magyar falunak presztízsével nem szabad fedezni olyan kormányzatot, amely alatt a közbiztonság és személybiztonság vita tárgyát képezi. A magyar nép demokratikus nép. Nem akar gyűlölködni, dolgozni akar, akarja a mindennapi élet munkalehetőségét megszerezni. Ehhez azonban az szükséges, hogy itt, ebben az országban úrrá legyen a rend, a törvénytisztelet, és mi, akikről azt szokták mondani, hogy baloldali kilengéseket hirdetünk, azt hirdetjük, hogy senki se cselekedjen a törvény ellen. Azt kívánjuk, vegye el mindenki a méltó megtorlást, aki a törvénynyel szembehelyezkedik. Ez az a baloldali kilengés, és szeretném, ha valaki csak egyetlen egy esetet tudna mondani, hogy valahol, bármikor mást hirdettünk volna, mint amit én hirdetek itt önök előtt. Úgy érzem, hogy ebben az országban csak akkor fog megindulni a termelés, a munka, a dolgozó kezek csak akkor fognak dolgozni, ha a békét, a törvény uralmát helyreállítjuk. Azt akarjuk, hogy a forradalomból itt maradt mérgező anyag eltűnjön végre. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy gyűlöljük egymást, amikor árván állunk az egész világ előtt, s az egész világ gyűlöl bennünket, ez a mi politikánk. A szeretet, a béke, a rend, a nyugalom politikája és ebbe a politikába csatoljuk bele az összes dolgozó ember védelmét. Nekem mindegy, ki milyen munkával keresi a kenyerét, csak hasznos, dolgos tagja legyen ennek a társadalomnak és ha valaki az, akkor nekünk a működés lehetőségét meg kell teremtenünk. Elvesztettük erdeinket, bányáinkat, s egyedül ami a csonka országban maradt, a föld. Szükséges tehát, hogy elsősorban a földművelést vegyük figyelembe. De én ismerem a magyar népet, a magyar földműves soha sem akarta, hogy érdekeit más társadalmi osztály megrövidítése mellett elégítsék ki, csak azt akarja, hogy igazságos elbánásban részesüljön. Első302