Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)

Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.

a mi teljesítőképességünk véget ért és kérdezem, honnan fogja venni a magyar kormány ezt az erkölcsi erőt, ha nem képviseli a nemzet tiszta akaratát a választás alapján összeült parlament. Ennek a nemzetnek súlyos belső ellenséggel is meg kell küzdeni. Vannak, akiknek a zavar az élet feltétele, (úgy van) A kormánynak ereje kell, hogy legyen arra, hogy ezeket a titkos inlegitim szövetkezéseket széjjel tudja szakítani, amelyek a magyar nemzetnek szégyent, gyászt és becstelenséget hoztak. Tehát a kormánynak kellene odahatni, hogy egy olyan parlament üljön össze, amelyre rá tudna mutatni, hogy a magyar nép erejéből fakad, és amelynek hatalma dacol azoknak akaratával, akik a magyar nép millióinak erejével találják szemben magukat. Ez az, amiért nekünk ragaszkodni kell ahhoz, hogy itt elsősorban alkotmányos rend legyen és hogy éljen a magyar szívekben az a gondolat, amelyik megtépett nemzetünk politikai nagyságának gondolata. Nem lehet irredenta politikát csinálni napidíjak alapján. Az irredentizmus nem lehet kenyérforrás. Az irredentizmusnak ott kell élni a népek lelkében. Ott kell ápolni az elszakított területen levő magyaroknak a lelkében. De azt kérdezem, ha idebenn ilyen közviszonyok vannak, ha itt eltiporják a népjogokat és ha itt jogfosztás van, hogy ápoljuk az irredentizmus gondolatát. Az államot nem lehet másképp fenntartani, mint a szabadság levegőjében. Nekünk politikai szabadság kell és gazdasági szabadság. Politikai szabadság, hogy ne legyünk szégyen gyermekei a nemzetek társadalmának és gazdasági szabadság, hogy itt meginduljon az újjáépítő regeneráló munka. Ahol nincs szabadság, ott nem fog pompázó növény teremni, ott csak mocsári nedvek teremnek, amelyek nem bírják el az áldott napot. így van ez a politikában is, ahol nincs politikai szabadság, ott csak klikkuralom teremhet meg, amely sokszor bűntények kirobbantását teremti meg, de nem teremhet meg egy olyan atmoszféra, amelyben a becsületes szabadság kivi- rul és nem nőhet ki a gazdasági regenerátió ott, ahol csak egyes kis csoportokat, érdeket szövetkezeteket támogatnak. Ezért követeltük és követeljük ebben az országban a politikai szabadság helyreállítását, hogy minden visszaélésre, minden eltussolt bűntényre világosság derüljön, ezt azonban csak a demokrácia tudja megadni. Követeljük a gazdasági szabadságot, hogy minden ember a maga iparában, kereskedelmében, foglalkozási ágában úgy érezze magát, mint aki otthon van a saját várában, őt onnan ne lehessen elmozdítani, csak a magyar bíróság ítéletével. Ha itt nincs meg ez az őszinte demokrácia, akkor itt nem fejlődhetik az ipar, tespedés áll be, munka nélkül állanak a munkás kezek, és lelohadnak. Helyre kell állni a személyi- és vagyonbiztonságnak. Erről azonban itt nem akarok Önök előtt beszélni. Amíg az elkövetett bűntényeket meg nem torolják, amíg az ilyen bűntényelkövető góczpontokat széjjel nem tapossák, addig itt ebben az országban jólét, élet nem fakadhat. Nemzetünk talpra állását pénzügyeink helyrehozása hozza meg, de a mi pénzügyeinket nem lehet helyrehozni úgy, hogy négy adó helyett egy adót hozunk be, hogy az államháztartás egyensúlyát ide297