Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931 - Zalai gyűjtemény 62. (Zalaegerszeg, 2006)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1918. november 2. - 1931. december 22.
Vegele Károly gimn. tanár, Boross Károly postaaltiszt, Binger Géza, dr. Benczik Ferenc törvényszéki jegyző, Gyergyák Pál cipész, Rátz István, Thury Ernő postafőtiszt, Vellák János postafőfelügyelő, Vlasits József tanító, Zieger Ferenc. A tagok eddigi száma 1200. Felvételre jelentkezni lehet akár levélileg, akár személyesen minden napon délután 5-7-ig az Ébredő Magyarok helyiségében (Keresztény Otthon, Rozgonyi utca). Beíratási díj 1 korona, havi tagsági díj 2 korona. Zalai Közlöny, 1920. december 19. 77. Zalaegerszeg, 1920. Részlet a zalai memorandumból52 A magyar békeszerződés szerint Magyarország határai Zalavármegyét illetőleg a Szerb-Horvát-Szlovén állammal szemben a következőképp állapíttattak meg: [...] Ezen békeszerződésben megjelölt határvonal szerint Zalavármegye délnyugati sarka a Dráva és Mura folyók között fekvő Muraköznek nevezett két terjedelmes járásból álló 783 négyzet km terjedelmű terület, mely mindenkor az ország integráns rész volt, Jugoszláviához tartoznék. Ez a terület 1918. december 24-én jutott idegen megszállás alá és a megszállás körülményei a következők: Amikor 1918. október 31-én a horvát állam a tényleges forradalmi állapottal kilépett a magyar állam reális kötelékéből, néhány Zágrábban nevelkedett muraközi kezdeményezésére a hivatalos Florvátország és a szerb állam kezdeményezése nélkül sereget toborzott „Muraköz felszabadítására". Az igaz, hogy ezt egy magántársaság tette, de a horvát hatóságok tűrték a toborzást és zsebre tett kezekkel nézték, az összeszedett hadseregnek és a hozzájuk csatlakozott varasdi forradalmi tömegnek december 24-én Muraközbe való bevonulását. Magyarország ebben az időben minden, még a horvát zöld káder nevű szökött katonákból álló rablóbanda betörése ellen a Drávánál őrt álló katonaságát is visszavonta azon reményben, hogy a horvát hatóságok betartják a Zalamegye kiküldöttjeivel az 1918. október folyamán történt abbéli megállapodást, hogy sem 52 A zalai memorandumot 1920 és 1921-ben készítette el a vármegyei alispáni hivatal több társhatóság és hivatal támogatásával. A terjedelmes dokumentumban igyekeztek mindazon szempontokat összegyűjteni és kifejteni, amelyek a békeszerződés értelmében szétszakított Zala megyei területek együvé tartozását igazolták. Mindezek alapján azt követelték, hogy az ország határa a Dráva vonalában legyen. A memorandum egy példányát eljuttatták a Külügyminisztériumnak, egy-egy példányát pedig a vármegyei közgyűlésnek és a levéltárnak. 242
